Sziklay Ferenc (szerk.): Kazinczy Évkönyv 1898-1928 (Košice. Kazinczy, [1928])

Dr. Blanár Béla: Rákóczi két kassai utja

Kiontatom vérem apámért, anyámért, Megöletem magam szép gyiiriis mátkámért, Meghalok én még ma magyar nemzetemért. A zászlók alatt harcolók dala — a vallását, emberi mivoltát, családi tűzhelyét, magyarságát védte a kuruc. A harc változó szerencsével immár négy éve tart. A szécsényi országgyűlés után, ahol a szövetséges rendek fejedelmükké választották Rákóczit, Rabutin császári tábornok elől Erdélyből, Kolozsvárról, Nagyváradon, Csongrád, Szentes, Szolnok, Mezőkövesd, Miskolcon át, a nép —. megszámlálhatatlan ezerek —• otthagyták házikójukat, tűzhelyüket s a hosszú vonalon puszta sivatag lett száz mértföldnyire a Tisza mindkét partja, fel egész Kassáig s maga Rabutin irja, hogy „három hónapig tartó menete közben élő lelket sem talált a lakosságból." Kassát 1706 október elsején vette ostrom alá. Kassa akkoriban hármas fallal köritett erős vár volt, amelyet Rákóczi az 1705. év folyamán francia mérnökeivel ujabb védőművekkel bővitett és megerősített. A hármas falon felül védte a város alsó kapujánál — a mai Forgách-patak környékén a II. Rákóczi György özvegye, Báthory Zsófia által fia, I. Rákóczi Ferenc fejváltságáért fizetett 200.000 magyar aranyforintból emelt fellegvár — továbbá a felső kapunál 2 s az alsó kapunál 2 ágyutelep, a középső malom előtt a néma váracs, — továbbá 3 fokvár, a Bethlen, Moskovics és Vass nevezetű s 3 védgát, helyőrsége 4000 főre tehető, de a polgárok is a céhek szerint fegyver alatt védték a várfalakat. Lakosai virágzó ipart és kereskedést folytattak. A hegyaljai borkereskedés kizárólag a kezükön volt, ötvösművészetük világhírű, Bocskay hajdúinak a külvárosokban való letelepedésével megszaporodtak. Bocskay, Bethlen és a Rákócziak székhelye s az Erdélyhez csatolt magyarországi vármegyék fővárosa. Főbírája és 12 tagból álló tanácsa utján önállóan intézi összes ügyeit s itél élet és halál felett. 16