Kassa (Kassa. Kassai Kazinczy Társaság, 1941)

Dr. Sziklay Ferenc: Kassa magyarsága a húsz cseh év alatt.

Kassa hallgatott és élte — egynéhány könnyen szédülő, gyönge jellemű egyén kivételével — a magyar temperamentumhoz híven — az elnyomottak tétlenül ellenálló életét. Kérelem nem használt, parancs nem segített. Pedig Kassa külső képének megváltoztatása volt a honfoglalók szemében a legsürgősebb. A »hős« csehszlovák légionáriusokat olasz generális — (Rossi) — parancsnokolta egész vezérkarral s — csodálatos — ezek a tisztek hamar ráeszméltek a való helyzetre. Állandóvá lett a torzsalkodás a »fegyvertársak« között, ezért a tisztikar — ántánt misszió érkezését várta. A való helyzet felderítésére kiküldendő missziót a magyarok reménykedően, a csehek aggódva várták. Istenem, mi is lenne, ha az ántánt misszió egy szlovák cégfelírást sem találna a városban? Ha ott látná a Dóm tövében a honvédemléket? Ha szlovák, cseh, vagy »csehszlovák« zászlók még az állami épületeken sem lobognának, mert a hivatalokban még nem történhetett meg az őrségváltás? A nagy idegességben megpróbálkoztak kéréssel, senki nem hallgatta meg. Folytatták paranccsal, senki nem engedelmeskedett. Pedig veszedelmesen közeledett március 15-e, a misszió érkezésének napja, de egyúttal a magyar szabadság ünnepe is. Mi lesz akkor, hiszen a honvédszobor lábaihoz minden nap friss virágot tudnak csempészni az »elvetemült izgatók«, ünnep, nemzeti ünnep nélkül is? ! Jöjjön hát az erőszak ! Az első erőszakosabb intézkedésre, a záróra megrövidítésére, a hivatalvezetők elbocsátására, Kassa általános sztrájkkal reagált (1919. II. 9—15.). Megállott a munka az üzemekben éppen úgy, mint a hivatalokban. A cseh uralom visszavág: Statárium.

1 Besötétedés után tilos az utcán való tartózkodás. Február 16-án reggelre megérti a lakosság a szigorú parancs okát, vagy inkább célját. Katonai járőrök járták végig az éjjel az utcákat és letépték, összezúzták a magyar cégtáblákat. Aki ki mert nézni a nagy csörömpölésre az ablakon, rálőttek. A hangulat egyre forróbb a lakosság és a megszállók között. A honvédszobor alja mintha kivirított volna, egy hóvirág március idusára virradón. Felelet a néma, méltóságteljes tüntetésre : március 17-re virradó éjjel az egyik cseh gyalogezred lefejezi a bronzhonvédet és sárba rántja Kassa magyar voltának szent jelképét. A város felsír tehetetlen fájdalmában. A tömeg könnyezve állja körül a meggyalázott szent helyet. Sortűz dördül, kettő is és két ártatlan leányban új vértanúja támad a magyar Kassának. Ördög Júlia és Hervocsics Aranka a Dóm szomszédságában, a plébánia kapuja előtt holtan terülnek a kövezetre. Öh, nem az elsők a cseh uralom alatt és nem az utolsók. Már január 5-én lelőtte a templomba haladó Jámbor József gazd. akadémiai fűtőt egy cseh járőr, mert cseh kérdésükre azt merte magyarul mondani : »Nem értem«. Június 8-án a hírhedt Sekáč zsupán Tepper József 37 éves lakatossegédet és Tirpák Béla 15 éves lakatosinast végeztette ki, mert — állítólag lekicsinylőleg nyilatkoztak a csehekről. 4-én meg Stock Béla szűcsmester szívében akadt meg egy cseh légionárius szuronya, mert úgy látta, hogy az öregúr neveti az ő sietős menekülését a Kossuth Lajos-utcán. (A vörös hadsereg ágyúdörgése már idehallatszott dél felől.) Az egész város egyetlen égő seb a paradicsomi életet ígérő cseh megszállás pár hetes ideje után. A kialakult helyzettől maga Sekáč zsupán is megijedt. Két 1 A statáriumot magyarnyelvű falragaszokon tették közzé, amivel maguk a megszállók is elismerték, hogy a lakosság magyar. 40