Kassa (Kassa. Kassai Kazinczy Társaság, 1941)

Dr. Wick Béla: Kassa története.

Az 1867-i kiegyezés után a fokozatos fejlődés korszaka következett be, amely rohamosan pótolta a mult csapásait s gazdasági, kulturális és társadalmi téren csakhamar az ország legelső városai közé emelte Kassát. Kassa fejlődésének erőteljes lendületet adtak az ipart és a kereskedelmet előmozdító vasúti vonalak, az időközben létesített vagy fejlesztett különféle iskolák, a tudományt és művészeteket pártoló irodalmi és társadalmi egyesületek, s a város valláserkölcsi életét emelő társulatok. Ebbe az időszakba esik a világhírű kassai Szt. Erzsébet dóm s a mellette lévő Szt. Mihály kápolna restaurálása, a múzeumnak, az ítélőtáblának, az új színháznak, a hadtestparancsnokságnak, a vasútigazgatóságnak, a jogakadémiának, a premontreiek gimnáziumának és még sok más várost szépítő középületnek és magánháznak az építése. Kassa közönsége az 1848-i szabadságharc hős kassai veressipkás vitézeinek emlékére 1906-ban a Szt. Mihály kápolna déli oldalán Honvéd szobrot emelt. Ugyanezen év október 29-én hozta haza a magyar nemzet Törökországból Kassára a szabadságharcok legideálisabb hősének, II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek, valamint édesanyjának, Zrinyi Ilonának, fiának Józsefnek, Bercsényi Miklós fővezérnek és második hitvesének, Csáky Krisztinának, Eszterházy Antal kuruc generálisnak és Sibrik Miklós udvarmesternek hamvait s a Szt. Erzsébet dóm Szt. István kápolnája alatti kriptában helyezte el. Ennek az országos ünnepnek emlékére festette 1914—-16-ban Dudics Andor festőművész a dóm nagy falfestményét, amely Rákóczi életének főbb mozzanatait, kassai temetését és sírhelyét ábrázolja. Kassa virágzó magyar kultúréletére végzetes csapást mért az 1914—18-as világháborút követő ellenséges megszállás. 1918. december 29-én vonult be a csehszlovák hadsereg a teljesen védtelen városba, amivel kezdetét vette a húsz esztendeig tartó idegen uralom. Az 1938. november 2-i bécsi döntés visszaadta Kassát a magyar hazának és önmagának is. E hó 10-én az őslakosság kimondhatlan örömére bevonult a magyar honvédség s a következő napon, november 11-én Magyarország kormányzója, vitéz nagybányai Horthy Miklós. A Szt. Erzsébet dómban felhangzott a fölszabadulás hálaadó »Te Deum«-a. A húsz esztendős elnyomatás után fölszabadult kassai magyarság újraéledt, visszanyerte otthonát, s magyar földön, magyar légkörben folytatja s teljesíti hagyományos történelmi hivatását magyar hazája dicsőségére és ősi városa javára. 21