Kassa (Kassa. Kassai Kazinczy Társaság, 1941)

Dr. Wick Béla: Kassa története.

A további esztendők fontosabb eseményei : 1810-ben vette át a premontrei rend a hatosztályú gimnázium vezetését. 1811-ben épült a református templom a Fazekas-utcán és 1816-ban az ágostai evangélikusok empire stílusú temploma a Malom-, a mai Kossuth Lajos-utcán. Ebben az évben kezdi meg előadásait a »Pesti Nemzeti Játszó Társaság«. 1821. május 19-én I. Sándor cár utazik át Kassán s Csáky Antal házában száll meg. 1825-ben Dessewffy gróf megindítja Dulházy Mihály szerkesztésében a »Felsőmagyarországi Minerva« című folyóiratot. Az akkor lelkesen folytatott irodalmi munkának tanúi a »Szemlélő«, »Literatúrai Lapok«, »Nefelejts«, »Az Árpádia« című folyóiratok s a kiadott könyvek nagy száma. Az európai béke helyreállítása után 1808-ban 8357 a lakosság lélekszáma. 1831-ben már 12.034-re emelkedett Kassa lakóinak száma. A városban föllendült a szellemi élet s Kassa a magyar irodalmi- és kultúréletnek egyik központja lett. Kassa föllendülő kultúrfejlődését fájdalmasan zavarta meg az 1831-i nagy kolerajárvány. A kolerajárványnak június 17-től szeptember 4-ig, vagyis 79 nap alatt 1247 halálos áldozata volt. Az elhúnytak özvegyeiről és árváiról nagylelkűen gondoskodott a városi tanács ; fölsegítésükre zeneestélyeket rendeztetett és gyámokat szerzett. Újabb csapás érte a várost az 1845 július havi vízáradáskor. A Hernád vize ekkor a dómba is behatolt, aminek következtében a padló több helyen beszakadt, az alapépítmény talaja beázott és meglazult. * * * Az 1848—49-i szabadságharcban Kassának is volt jelentékeny része és hazafias szerepe. A márciusi események itt is élénk visszhangot keltettek s a haza hívó szavára sokan állottak sorba, hogy életüket és vérüket is feláldozzák. Kassán korán nemzetőrséget alakítottak a rend, a személy- és a vagyonbiztonság fenntartására. Itt toborozták össze a kilencedik zászlóaljat, a »veressipkás«-okat, akik hősies bátorságukkal és kitartásukkal vitézi nevet vívtak ki maguknak s nevezetes emléket hagytak maguk után nemcsak Kassa, hanem az ország történetében is. Batthyány Lajos miniszterelnök felhívására seregesen hagyták el az otthont, az iskolát, a műhelyeket a lelkes kassai fiatalok, s vidám jókedvvel vonultak a harci dicsőség mezejére. Északról Schlick Ferenc altábornagy vonult hadseregével Magyarország ellen Kassa irányában. Pulszky Sándor alezredes hiányosan felfegyverzett magyar katonái képtelenek voltak feltartóztatni a császári dandárokat. Ezért Kassa akkori polgármestere, Dessewffy Ferenc polgári küldöttséggel a Hernád hídjánál átadta a várost Schlick tábornagynak, aki hadseregével be is vonult Kassára. Görgey Artur hadainak 1849. február 5-én aratott branyiszkói győzelme után február 9-én Schlick elhagyta Kassát, s még ugyanazon napon bevonult a magyar katonaság. Tíznapi itt időzés után, február 20-án a magyar hadsereg Miskolc felé folytatta útját. Mivel a császári erőszak a magyarság önvédelmét és hősies ellenállását nem tudta megtörni, Oroszországtól kért segítséget. Miklós cár Konstantin nagyherceg és Paskievics Erivanszky herceg vezérlete alatt erős hadsereget küldött Magyarországba, amivel végleg megpecsételődött a szabadságharc sorsa. * * * 20