Kassa (Kassa. Kassai Kazinczy Társaság, 1941)

Dr. Wick Béla: Kassa története.

III. Ferdinánd király 1654. december 9-én a királyi házat örökjogon a Jézus Társaságnak adományozza és gimnáziumot állíttat fel. Kisdy Benedek 1657. február 26-án 40.000 tallérral megalapítja a kassai akadémiát, majd 1659-ben 20.000 tallérral, a Mosdási Házzal és a gönyüi birtokkal szemináriumot alapít. I. Lipót (1657—1705) 1666. augusztus 7-én Grácban kelt diplomájával egyetemi rangra emelte az akadémiát s megadta neki az európai egyetemek összes kiváltságát. Lippay György esztergomi érsek 1659. szeptember 21-én Pozsonyban kelt okmányával a Balassa Zsuzsanna által 1647. január 31-én alapított nemesi konviktus helyéül Kassát jelöli ki és annak vezetését a jezsuitákra bízza. Báthory Zsófia, II. Rákóczi György erdélyi fejedelem (1648^ 1660) özvegye, II. Rákóczi Ferenc nagyanyja a Jézus Társaság részére 1671—1681-ig templomot emeltet, amelyben 1677. augusztus 18-án I. Rákóczi Ferencet és 1680. június 14-én édesanyját temették el. 1674-ben a rend nyomdát létesít a tudományos élet fellendítésére. 1670-ben I. Lipót (1657—1705) a déli városkapu előtt (a Forgáchpalota táján) citadellát, fellegvárat építtet azon a kétszázezer magyar forinton, amelyet Báthory Zsófia, II. Rákóczi György özvegye fizetett fiának, I. Rákóczi Ferencnek váltságdíja fejében a Wesselényi összeesküvésben való részvétele miatt. Thököly Imre 1682. augusztus 15-én elfoglalta Kassát I. Lipóttól, de az három év után visszakerült a császár birtokába. A császár hadvezére sok vallási rendelkezést tett, Thököly intézkedéseit meg hatálytalanította. A Szent Erzsébet dómot visszaadta a katolikusoknak. A protestánsoknak Csáki László generális a város falain kívül jelölt ki helyet templom, paplak és iskola építésére, mégpedig az evangélikusoknak a Forrásutcán, a reformátusoknak a Szepsi-út mentén. Ez időtől kezdve kaptak lelki gondozást Kassa magyar, német és szlovák protestáns lakói a templomokban. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején jelentékeny szerep jutott Kassának. A fejedelem »Pro Deo et Libertate« — »Istenért és a szabadságért« harcoló hadai 1703-ban Forgách Simon vezérlete alatt ostrom alá vették Kassát s 1704. október 21-én a császári katonák szívós védekezése ellenére bevették. Rákóczi mérnökei a várost megerősítették. Rabutin császári vezér hasztalan ostromolta 1706. szeptember 29-től kilenc napon át. Az ostrom után 1706. október 14-én Rákóczi is bevonult Kassára, ahol a polgárság nagy lelkesedéssel fogadta. A fejedelem gyakrabban tartózkodott Kassán s 1707-ben országgyűlést is tartott itt. A parancsnoki palotából naponként látogatott el a szemben lévő ferencrendi templomba misére. A kezdetben diadalmas kuruc szabadságharcot később balszerencse kísérte. Rákóczi Ferenc, amikor látta, hogy a siker reményével lehetetlen tovább folytatni a nemzeti küzdelmet, 1711. február 21-én Lengyelországba távozott. 1717-ben Törökországba bújdosott ki s előbb Konstantinápolyban, majd Jeniköiben (1718) s végül Rodostóban (1720) lakott, ahol 1735. április 8-án halt meg. Itt pihentek hamvai 171 éven át, míg 1906. október 29-én nemzeti ereklyeként a kassai dóm kriptájában helyezték el azokat. 1711 januárjában jelentek meg Kassa alatt a császári hadak. A szatmári rendek a vérontás elkerülése végett elhatározták Kassa feladását. Április 24-én feltűntek az Akasztó hegy alatt Ebergényi, Löffelholtz és Viard császári tábornokok * * * 3 17