Kassa (Kassa. Kassai Kazinczy Társaság, 1941)

Dr. Wick Béla: Kassa története.

egyesült hadai, s a következő napon a tanács kénytelen volt tárgyalni a meghódolás feltételeiről. Az események gyors iramban haladtak s a városi tanács nevében 1711 április 20-án Pethes András nagyprépost, Vancsay István főbíró, Máray Bertalanfürmender, Szendrey István, Hlavatý András, Glatzinger János, Pelsőczy András szenátorok Ebergényi, Yiard és Löffelholtz tábornokoknak ünnepélyesen átadták a város kulcsait. Ezzel lezárultak a nagy szabadságharc daliás napjai. I. József (1705—1711) a kuruc rendek határozatait érvényteleneknek nyilvánította. A szatmári békekötés után tartós békekorszak következett be. Kassa a háború és a pestisek folytán leapadt és leszegényedett lakossága példás buzgalommal lát a polgári élet színvonalának visszaállításához és emeléséhez. Az elnéptelenedett belvárosban és külvárosban nagyrészt beköltözött, idegenből jött katonák, tisztviselők, kereskedők, iparosok, másrészt a város földesúri falvaiból behozott, betelepített jobbágyok, zsellérek, munkások, cselédek, fuvarosok foglalják el az elpusztultak helyét. A város önkormányzata a XVIII. század folyamán gyengülni kezd, a bíráskodásban a bíró és a tanács szerepét a központi kormány rendeletei veszik át, úgyhogy Mária Teréziának és II. Józsefnek uralkodása alatt már alig marad oly ügy, amelyben a városi magisztrátus a helytartótanács jóváhagyása nélkül önhatalmúlag intézkedhetik. Emellett a mindent centralizáló irányzat nyelvi szempontból is érezteti hatását, ami a tanácsban a magyar helyett előbb a latin, majd II. József rendeletére a német nyelv használatában nyilatkozik meg. A város magyar jellege azonban továbbra is megmarad. A XVIII. század végén Kazinczy Ferenc, Baróti Szabó Dávid és Bacsányi János itt adják ki a »Magyar Múzeum« című első magyarnyelvű tudományos folyóiratot. A nagy beözönlés miatti nyelvi eltolódás szükségessé tette, hogy Kassa városa, mint egyházi kegyúr, megszervezze a római katolikus plébánián a dómhoz a magyar mellé 1756. október 9-én a szlovák és 1771. augusztus 12-én a német kápláni állást. Eleddig szlovák kápláni állás nem volt. A XVIII. század békésebb időszakának anyagi jóléte lehetővé tette, hogy a magisztrátus és a polgárság nagyobb áldozatokat hozzon a város műemlékeinek fönntartására és szaporítására. 1715-ben épül fel a Vereshegy alatt a pestis emlékére emelt Szent Rozália fogadalmi kápolna. 1720—23. években létesült a város piacán a híres Immaculata szobor a bécsi Flachenfeld Viktorin postaprefektus buzgalmából. 1730-ban építi fel a tanács a déli külvárosban levő ispotályhoz a »Szent Lélek« templomát. 1737—58. években emelik a Kálváriát emeletes templomával együtt. 1754-ben készíti el Hartmann József neves kassai képfaragó a Szent Orbán torony déli falánál levő Szent Flórián szobrot. A Szent Erzsébet dóm csaknem teljesen új felszerelést kap. Átépítik továbbá a domonkosok és ferencrendiek templomát. 1779-ben épült fel a vármegyeháza és 1780-ban a városháza. 1782-ben a Fekete Sas szálló. 17&4-ben megnyitják az átalakított Forgách-kaput, 1788-ban épül fel a színház. A kassai magisztrátus gondolt a polgárok vagyoni jólétének előmozdítására és megóvására is. Mérsékeli a kávéházakban a hosszú éjjeli szórakozásokat. 1765. január 2-án kiadott rendeletével betiltotta a pénzzel nyerészkedő játékokat. 18