Kassa (Kassa. Kassai Kazinczy Társaság, 1941)

Dr. Wick Béla: Kassa története.

1375, 1378 évszámok olvashatók. E templom a 15. század elején már annyira felépült, hogy istentiszteleteket tarthattak benne. Zsigmond vejének, Habsburg Albertnek (1437—1439) rövid kétesztendei uralkodása után az özvegy Erzsébet királyné a trónt utószülött fiának, Lászlónak akarta biztosítani, ezért megbízta a morva származású brandisi Jiskra János vezért azzal, hogy Felső-Magyarországot szállja meg és védelmezze fia részére. Jiskra a feladatnak megfelelően mint »domini Ladislai Hungáriáé regis supremus capitaneus« — »László magyar király főkapitánya« zsoldos seregével meg is jelent a Felvidéken s Kassát tette meg főhadiszállásául. A város falait megerősítette s innét kormányozta és védelmezte a bányavárosokig terjedő reábízott területeket. V. Lászlónak 1457-ben bekövetkezett halála után Jiskra tovább is hatalmában tartotta Kassát s a Felvidék egy részét. Hatalmát Mátyás király törte meg. 1462-ben Jiskra meghódolt, a magyar király szolgálatába állt s őt, mint magyarrá lett főúr és fővezér, hadjárataiban haláláig hűségesen követte. Jiskra kétszer nősült; mindkét esetben magyar főúri nőt vett feleségül, először Rozgonyi nemzetségéből s utóbb a nádor öccsének, Guthi Ország Jánosnak családjából. A kassai városi levéltár tekintélyes számú okiratot őriz Jiskra korából. Ezek közül említésre méltó V. László királynak 1453-ban Bécsben kelt levele, amelyben Kassa városának jelenti, hogy Hunyadi László besztercei grófot, Horvátország bánját nevezte ki vezérül azok ellen a cseh rablók ellen, akik a Szepességen Axamith vezérlete alatt várakat építenek s a vidéket fosztogatják. Elrendeli a kassai polgároknak, hogy ágyúikkal csatlakozzanak a vezérhez, engedelmeskedjenek neki, s valahányszor sereggyűjtés végett vagy más célból városukba akar menni, szívesen fogadják. Mátyás királynak 1458 január 24-én történt királlyá választása (1458—1490) nagy örömet keltett a kassaiak között, mert ezzel föléledt bennük a cseh rablóktól való szabadulás reménye. A hírt meghozó Keszi Balázs deák solymosi várnagyot örömükben húsz arannyal jutalmazták meg. A nagy király nemcsak felszabadította Kassát Jiskra uralma alól, hanem többszöri látogatásával is kitüntette a várost ; nápolyi feleségével Beatrix-szal együtt is volt itt, sőt fej edeimi anyagi támogatásával hozzájárult a Szent Erzsébet dóm építéséhez. így 1468-ban öt évre és 1472-ben újabb tíz évre lemondott a kassaiak által fizetendő újévi ajándékról (strennalia) a templom javára. Az ő jótékony támogatásának köszönhető, hogy a dóm belseje értékes műkincsekkel gazdagodott. Uralkodásának és jótékonyságának emlékét máig is megőrizte a »Mátyás-torony«, a »Mátyás oratórium«, a »Királylépcső« és a »Mátyás király halotti lámpása« a dómban. Kőszobra a dóm oromzatát díszíti. A kassai levéltárban van egy okmányunk, amelyet György pécsi prépost, királyi kincstáros 1476. Szt. Márton ünnepe előtti pénteken intézett Thoklár János kassai bíróhoz. Ebben a levélben meghívja a bírót Mátyás király és Beatrix lakodalmára Székesfehérvárra. Meghagyja neki, hogy szerezzen be és vigyen magával : 200 főzőedényt, amelyből 10 oly nagy legyen, hogy egyben két ökröt, húsz pedig olyan, hogy kettőben egy-egy ökröt lehessen megfőzni ; a többi lehet középszerű és kisebb is. Azonkívül szerezzen be 13 serpenyőt, 13 rostélyt, 50 vasnyársat és 100 vaskanalat. Ezek fele rostás legyen, fele pedig merítőkanál ; végül 20 csontvágó bárdot és vágókést kért. Mindezek árát vonják le majd az adóból. Nagyban emeli ennek a latin 13