Kassa (Kassa. Kassai Kazinczy Társaság, 1941)

Dr. Wick Béla: Kassa története.

okmánynak az érdekességét az, hogy a prépost a kért tárgyak nevét magyar szóval jelöli meg. így serpenye, rosthál, Wasnyárs, rostás, merejtewkanál, chontwago, wagokes. Mátyás király halála után a lengyel II. Ulászló (1490—1516) s ennek öccse, János-Albert herceg versengtek a magyar trónért. Ez utóbbi sereggel jelent meg Kassa falai alatt, hogy azt hatalmába ejtse. Szándéka azonban meghiúsult a polgárok ellenállásán. Ebben az időben élt Kassa szülöttje és nagy jótevője, Szathmáry György pécsi püspök, később esztergomi prímás és főkancellár. Szathmáry István vagyonos kereskedő fia volt. 1457-ben született. Tanulmányait szülővárosában és Krakkóban végezte. A királyi kancelláriához jutva főtitkár, kancellár, bihari főispán, végül főkancellár, egyházi méltóságaiban pedig erdélyi, budai prépost, veszprémi, nagyváradi, majd pécsi püspök lett és mint Bakócz Tamás, esztergomi érsek utódja halt meg 1524. április 7-én. Szathmáry György 1508-ban Kassát meglátogatva a Szt. Erzsébet dóm karbantartására és a benne, valamint a Szt. Mihály kápolnában végzendő istentiszteleti cselekmények alapítványaként odaadományozza kassai házát, kertjeit, szőlőit, rétjeit, Szántón és Tállyán lévő házát, szőlőit és egész forrói birtokát. Ezenfelül ugyanezen célra készpénzben átadott 3333 forintot is. A Hernád folyóban működő malmáról pedig úgy intézkedett, hogy ha unokanővére, Anna, Thurzó Elek hitvese örökös nélkül hal meg, ez is a városra szálljon. Ezen nagylelkű adományokon kívül a Perényi Gábortól zálogba kapott szikszói birtokot a dóm céljaira szintén Kassa városra ruházta. Továbbá II. Lajos királytól kieszközölte, hogy Rozgonyi István magvaszakadása folytán a királyra szálló Szepsi és Szina possessiókat Kassa városának adományozza a Szt. Erzsébet dóm és a Szt. Mihály kápolna javára. A jászói prépostságnak II. Ulászlótól nyert kegyuraságát a Kassai Tanácsra ruházta át. A Szt. Mihály kápolna északi oldalához a sekrestye és a lépcsőfel j árat lebontásával oldalkápolnát építtetett. A dómnak értékes miseruhákat, főpapi jelvényeket, a főoltárra teljes felszerelést adományozott. A kassai polgárokat mindig a legnagyobb készséggel támogatta. 1526. augusztus 29-én bekövetkezett a végzetes mohácsi katasztrófa, amely súlyos politikai és vallási villongásokat és viszályokat idézett elő az országban. Ezek Kassán is éreztették hatásukat. Az országban két párt küzdött egymással II. Lajos trónjának betöltése körül. Az egyik párt II. Ulászló leányának, Annának férjét, Ferdinándot, a másik Zápolya Jánost, a szepesi grófot és vajdát választotta meg magyar királynak. Kassa Ferdinánd pártján volt. A város népe Zápolya Jánossal szembeni ellenszenvét többször kimutatta. Zápolya 1528-ban sereggel vonult a sok sértés megtorlására, seregét azonban Ferdinánd vezére, Katzianer március 20-án Szina község mellett visszaverte. Később újabb kísérletet tett a város elfoglalására, 1536. december 4-én árulás folytán a város birtokába is jutott. Zápolya Czeczey Lénárd tállyai kapitányt tette meg Kassa parancsnokává, aki a város szabadalmait megszüntette s a tanács tagjait 55 előkelőbb polgárral együtt egyidőre más városokba internáltatta. Kassa 1551-ig maradt a Zápolya család birtokában. Ekkor ugyanis Fráter György, Erdély kormányzója a török veszedelem elhárítására szerződést kötött 14