Kassa (Kassa. Kassai Kazinczy Társaság, 1941)

Dr. Wick Béla: Kassa története.

mányozott s megengedte, hogy azt nyilvános és titkos pecsétjein, meg zászlóin használhassa. A címerben vízszintes irányban elhelyezett három aranysárga anjou-liliom van, hosszúkás, alul csúcsban végződő metszett pajzs felső, kék mezejében, az alsó mezőben pedig négy ezüst fehér pólya. Ez az első ismert, város részére történt címeradományozás Magyarországon. Ezt az ősi címert Zsigmond király kiterjesztett szárnyú, fején kereszttel díszített s mellén szalaggal átkötött angyallal s takarókkal látta el. V. László koronát illesztett a pajzsra, az angyal fejét gyöngyfűzérrel, a mellszalagját keresztekkel ékesítette. A jagellói származású II. Ulászló 3 mezőre osztja a pajzsot ; fent kék mezőben marad a három liliom ; középen veresben a 4 pólya koronás félsassal (a lengyel sas felével) bővül. Lent kék mezőben a haránt vonalú 4 aranyos kockás gerenda felett egy, alatta pedig két arany liliom van. A pajzs fenti szélén egy-egy koronás sisak helyezkedik el liliommal díszített szárnyakkal. A pajzsot angyal tartja. E korban Kassa tanácsa hivatalosan kiadott ügyiratain kétféle pecsétet használt. A kisebb fontosságú okiratokra, vagy magánjellegű levelekre az ú. n. kisebb pecsétet nyomta, amelyen a város címere körül ez a felirat volt : »Sigillum minus civium de Cassa.« »Kassa polgárainak kisebb pecsétje.« A nagyobb fontosságú és közérdekű okmányokra selyemzsinóron függő, viaszba mélyített, hét cm átmérőjű pecsétet nyomott a város. Ezen a pecséten csúcsíves oltárszekrényben két angyal között Árpádházi Szt. Erzsébetnek, Thüringiai Lajos őrgróf nejének csillagos háttérből kiemelkedő alakját látjuk ; balkezében a jótékonyság jelvényét, a pénzes erszényt tartja, jobbját alamizsnaosztásra emeli. A kettős gyöngyfűzérbe foglalt felirat : »St Elisabet sigillum civium de Cassa.« »Szent Erzsébet Kassa polgárainak pecsétje.« Kassa terjedelmére és lakosainak számára nézve ekkor még ugyan nem nagy, gazdaságilag azonban valóságos kincses város. Zsigmond király uralkodása alatt (1387—1437) az ország legjelentősebb városai között szerepel. Buda, Nagyszombat, Pozsony mellett nagy kiváltságokkal rendelkezik. Zsigmond király nemcsak megerősítette azokat a kiváltságokat, amelyeket az Anjou királyok biztosítottak a kassaiaknak, hanem még bővítette is. 1405-ben meghívta követeiket a budai országgyűlésre s a főpapi, főnemesi és köznemesi rend mellé felvette őket a szabad városok országrendjébe is. Ezzel a király a város bíráinak és tanácsának tekintélyét is emelte ; a kassai bírót a nádori és tartományi gyűlésekre a város zászlója alatt 24 katona kísérte. A törökök elleni küzdelmek miatt állandóan pénzzavarban lévő Zsigmond királynak Kassa állandó hitelezője volt. Ezt az előzékenységet Zsigmond azzal igyekszik viszonozni, hogy nemcsak elismeri és megerősíti a város eddig nyert privilégiumait, díszíti címerét, hanem olyan intézkedéseket is tesz, amelyek a város hírnevét és jólétét emelik. 1405-ben teljes vámmentességet ad a kassai kereskedőknek az ország egész területén. 1411-ben, a 24 szepesi város polgárait kivéve, senki se hozhat Kassára idegen bort. Ez a kereskedelmi kapcsolat a Szepesség 16 városának 1412-ben történt elzálogosításával némileg elősegítette a szláv lakosság bevándorlását a Felvidékre. A 14. század második felében indul meg Kassán az akkor leégett egyhajós csúcsíves templom helyén a mai Szent Erzsébet dóm építése. Igazolják ezt az 1877-től 1896-ig tartó restauráláskor kiásott régi sírkövek, amelyek köriratán 1374, 12