Jelenlét. Csehszlovákiai magyar költészet (Bratislava. Madách, 1979)

Zs. Nagy Lajos - Szerelem

Szerelem Ezek a mai fiatalok! - dörmögte haragosan, miután saját szemével győződött meg, hogy csókolóztak, méghozzá hol, uramisten, a széles sugárút kellős közepén, délutáni csúcsforgalomban, a villamossínek között tapadtak egymás szájára, körülöttük csattogott a civilizáció, a huszadik század interkontinentális felelőtlensége, egymáshoz nőttek, mint két árva állat, ahogy az esztelen bogarak szoktak, fenyegetően gyülekezett köréjük a felháborodott forgalom, a járdákról esztergályozott fejű atomtudósok, a kancsal tábornokok, fehér kesztyűs gondolatirányítók, töketlen filozofusok rázták öklüket, a villamosok vészesen közeledtek. Ezek a mai fiatalok! - morogta dühösen, mert képtelen volt átvergődni a tömegen holott az Égő Csipkebokor kocsmában maga az úristen várt rá a bélyegzővel, mi is történt? A négyes villamos, közeledvén a „tavaszi szemérmetlenséghez", ahogy egy irigy atombomba-konstruktőr elnevezte, lassított, lesiklott sínjeiről, s gyönyörűséges csilingeléssel kikerülte a közúti Rodin-plágiumot. Az Öreg ekkor csapta földhöz törvényjavaslatokkal teli aktatáskáját, s estefelé már a villamosok is párosával közlekedtek. (Tériszony, 1968) 339