Jelenlét. Csehszlovákiai magyar költészet (Bratislava. Madách, 1979)

Cselényi László - Összefüggések avagy az emberélet útjának felén (részletek)

-Ïï v Ä. neki nagyanyó megyünk világgá De ő csak legyintett mintha csak mondta volna: más felé vagyok én immár indulóban Aztán a vonaton a Fekete-tenger partján Szocsi felé közeledve ő jutott eszembe S láttam viasszá fagyott arcát semmivé zsugoruk kicsi testét A hullámok közt láttam szegény nagyanyámat aki úgy múlott ki ebből a világból hogy életében nem látta a tengert 244 Tüskeláng tökéletes hiány örök érdek öröme temérdek Bekerített homlok csont-közöny képesített ciklonok keresztül Az emberélet útjának delén az álmai gyors hengerek Acetilén kések csipke-részeg keze egyetlen csillagot szakít Egyetlen fűszálon hentereg a rét Elindult ez a gyorsvonat Egy ház egy házról álmodik Belében a végtelen Mi lesz velünk a zár mögött Kacér füzek kacér tüzek Az álmai gyors hengerek Nem érti még a hold szavát Törvényeit hogy nem szabad Egyetlen fűszálon az ég Törülgeti a zár mögött A zár mögött a csillagok kinyitja szirmait ezer cipó-gránát keze a csillagokat cirógatja a szürke ég kidől-bedől cirógatja hold mancsait késik az elrabolt sziget egyetlen csillagot szakít cirógatja a csillagok nem érti még a hengerek szikár vonat szikár vonat álmodik hozzá mancsait a gyorsvonat kidől-bedől 313 Fekszik a fűben topolya-nászban őszintén megmondja nem várta tőled már Ez az egy kérésed remény teljesülhet tudtával menyasszony gyolcs vizet fakasszon Ha találkozunk még mindenki tudja hogy micsinál micsinál micsinál Akkor teljesülhet moziba merülhet szerinte ugorj csak reméli megérted Fekszik a tűben nyoszolya-lázban mindenki tudja kő csak egyben csalódott 312