Jelenlét. Csehszlovákiai magyar költészet (Bratislava. Madách, 1979)

Cselényi László - Összefüggések avagy az emberélet útjának felén (részletek)

v Dunapart-tűzben kocsonya-gyászban természetes furcsa vágy-lakat Fekszik a tavaszban vőlegény-avasban fekszik a reményben menyasszonycserében Hamuszín menyasszony gyolcs vizet fakasszon reméli megéri 332 Nem tudom miért szeretlek kályhacső: nem lakja senki Lúgkősav: nem issza senki kúp a koponyák terére Onnan is az égerfa erdő kívánkozik vágya egy: ismét Galambok keselyű-csőrén az idő petrence-dobja Párasav a robbanásig töltőt nem tudom hogy miért nem levegőben szeretlek 334 Mondottam ember küzdj és bízz a fóka kevés az ember rengeteg a fóka Ezer a fóka tízezer a fóka százezer a fóka milliom a fóka Mondottam ember küzdj deres keresztre fókakincs remény-ing korgó értelem Csatorna-toldat vágyhurok nehéz ing mondottam ember küzdj és 344 Először volt a föld ki bánja már az ősi földet Menekül már a nép a tájon buja gombák nőnek Rohan a föld fia ömlik a fényes városokba Vonzza a kirakat a hangulat a pénz a pompa Nem marad csak a szél kinn a mezőkön meg a vézna Füzek a dombtetőn kószálok erre néha-néha S feszülten hallgatom a föld dübörgő szívverését Micsoda szívverés csupa indulat csupa részvét Földönfutó bolond népe után mely így elhagyta Gyáván oktalanul a csillag fény után rohanva Nem sejtve hogy a lét kitermeli ott is a gondot S habár pénzt kenyeret biztonságot ád mégse boldog Akit csak befogad de zsigereit fel nem oldja Egy új világ egy új közösség nagy kohéziója Addig földönfutó csupán a pompa mindhiába Szétfutó vágyait a föld naponta visszarántja 313