Jelenlét. Csehszlovákiai magyar költészet (Bratislava. Madách, 1979)
Bábi Tibor - Könny a mikroszkóp alatt (részletek)
ÄKönny a mikroszkóp alatt (Részletek a második és harmadik könyvből) Mélyen a gyökerek, nyüzsgő férgek közt van itt egy múzeum: tömör agyagban érintetlen, alvó sírok kelták és szlávok, germán harcosok - hun, kun s avar vitézek, tatárok, török hadak, magyarok - csupa vért és kard és csontváz, ők az élőket egymásnak bőszítő mítosz és legenda. A hús lefoszlott ádáz csontjaikról, mohó föld falta föl, vad bürök, fű, mérges liliom; éjjel odvas és korhadt fák tövén foszforeszkál föl rég kifolyt és mégis kémlelő szemük; van köztük sámán, pap, dervis, prédikátor, nem nyugszik egy se - kártékony, huhogó szeleket prédikálnak, álnok, tettető csalás az álmuk, s zord vezéreik rohamra küldik feltámadt, néma táboruk. Nincs és nincs nyugvás e tájon: harc dúl a föld alatt, a vérző föld színén - az ember szántott, jó magot vetett, s vihart arat. Építs hazát vagy házat, a holtak mindent lerontanak; a véres tettek mélyén valamiképpen mindig ők az ok. E tűnődés itt olyan, akár egy ásatás : réteg rétegre halmozódott, s lenn - a legmélyebben kőbalta, 157