Dávid Teréz: Ifjúságból elégtelen, Időzített boldogság

Ifjúságból elégtelen

kadtak. Maradjon minden úgy, aihogy volt, legfeljebb Pali bácsi ne aludjon nálunk. Inkább anyu aludjon néha Pali bácsinál. . . (Ilyenkor legalább én is a szomszédban tölthetem az éjszakát.) Ivánt pedig — így terveztem — felhívom telefonon a színháziban, és megkérdezem tőle, hogy mikor láthatom. Ámde... Mire felkeltem, apám már nem volt otthon, kora hajnalban háromnapos vidéki konferenciára utazott. Csak üzenetet hagyott számomra: menjek el a duciképűhöz igazolásért — ő már intézkedett —, és készüljek arra, hogy hétfőn „folytatódik az iskola" ... (Szombat volt.) Mielőtt elindultam, anyu hívott telefonon, és amikor boldog várakozással rohantam a megbocsátó viszontlátásra, anyám rögtön bekapcsolta a lényében rejtőző mártírt, hogy hát... gondolkodott a történtek felett, belátja, nagy hibát követett el, amikor rám való tekintettel nem legalizálta régi kapcsolatát, de ő azt hitte, ezáltal megrövidít engem, moist már tudja, az lett volna helyes... ám ha én megesküszöm, szavamat adom, hogy számomra nem áldozat apáméknál maradni, akkor helyrehozza mulasztását, és én ismét felemelt fejjel járhatok a világban, mert ő tudja, sőt Pali bácsi is mondta, hogy az én koromban egy ilyen megrázkódtatás kihatással lehet egész életemre, és ezt ők nem akarják, mert nekik az én boldogságom mindennél fontosabb, inkább ismét áldozatot hoznak, mert azért azt nekem is be kell látnom, hogy nekik sem mindegy... Nem olyan egyszerű az ő korukban változtatni szokott életmódjukon. De ha rólam van szó, nem riadnak vissza semmilyen áldozattól... Természetesen azért jó barátok maradunk, mivelhogy nekem elsősorban barátnőre van most szükségem.. . Abban a korban vagyok, amikor minden lány szükségét érzi, hogy valakihez őszinte legyen, ő sohasem sejtette, hogy bennem olyan mély nyomokat hagy az ő ártatlan kis szórakozása, egyébként Pali bácsi mindig mondta, hogy Boriska nagyon mély érzésű gyerek... És ha éppen tudni akarom, Pali bácsi jobban szeret, mint 57