Tóth László (összeáll.): Hívebb emlékezésül... – csehszlovákiai magyar emlékiratok és egyéb dokumentumok a jogfosztottság éveiből, 1945-1948
„Hívebb emlékezésül...” (Tóth László)
tak olyanok is, akik az itteni nagyobb gazdaságokat szemelték ki, és a kommunista párt, valamint a járási komisszár segítségével elhelyezkedtek, mint nemzeti gondnokok (národný správcák). Most az a helyzet, hogy a nagyobb gazdák gazdaságát a kinevezett národný správcák vezetik. Ok legnagyobb részt gyári munkások, akik a mezőgazdasághoz nem értenek, nem is érthetnek. Leltár mellett egy-két helyen átvették a mezőgazdasági vállalatokat, s a kinevezési határozat szerint a rendes kereskedő gondoskodásával kellene irányítani a felügyeletük alá helyezett gazdaságokat, de erről nem beszélhetünk. Egy-két példa itteni működésükről: Amikor nyilvánvaló lett az, hogy az itt megjelent szlovák munkások munkaalkalmat nem találnak, az előbb megnevezett Janták Ádám, Lelkes Lajos nagyabonyi gazda správcája, egyszerűen kilakoltatta a tulajdonost a lakásból és oda szlovák munkásokat, kb. 16-18-at telepített be. Elvette a tulajdonostól az éléstár kulcsát, és kényekedve szerint adta ki az éléstári készletet a tulajdonosnak, illetve a gondjaiba vett szlovák atyafiaknak. Ma is másutt lakik Lelkes Lajos családjával együtt, és a národný správca a saját elgondolása szerint tevékenykedik a gazdaságban. Hogy a tulajdonosoknak az egészséges fia bizonyos ellenőrzést ne gyakorolhasson működése felett, f. hó 20-án több nagyabonyi gazdálkodóval együtt ő is bekerült a dunaszerdahelyi internálótáborba. A legtöbb národný správca már elhozta ide a családját vagy jó ismerősét, és a tulajdonosok lakásában elhelyezkedve, azok által ellátva élik világukat. A kinevezési határozat szerint készkiadásuk megtérítésére és bizonyos kölcsönösen megállapított jutalomra tarthatnak igényt, ők úgy látszik, inkább választják a teljes ellátást. A gazdaságok bevételét felveszik, hogy van-e kiadás, őket nem izgatja. Napközben a správcák felkeresik egymást és elkártyázgatnak. Mint kuriózumot megjegyzem, hogy az egyik nagyabonyi gazdának a správcája egy nő, aki negyedmagával lakik a tulajdonosnál. Van olyan správca is, aki a kinevezési okmány kézhezvétele óta nem jelentkezett a tulajdonosnál. Még július hónapban történt, hogy Hodosból kb. 16 embert a dunaszerdahelyi internálótáborba vittek, volt nyilasokat, akik közül többen időközben a kommunista pártban helyezkedtek el. Ezek az aratási munkákra szabadságot kaptak. Majd ismét vissza kellett térniök. F. hó 12-én újabb volt nyilas csapatot vittek be Dunaszerdahelyre. Most már gazdálkodók is vizsgálati fogságba kerültek, akik kifejezetten nyilasoknak nem mondhatók, ezek fasiszták gyanánt jutottak felügyelet alá. Ezek között van egy, akinek kb. 200 m. hold ingatlansága van. Nőtlen ember létére elvált asszony nővére irányítja a háztartás gondjait, a férfi a gazdaság ügyeit intézi. Ma a háztartást intéző nővér beteg, a férfi fogva van. A správca elutazott, a helyettese pedig cséplőgép mellett volt felügyelő. Elképzelhető, milyen a gazdálkodás, mi lehet az eredmény ma, amikor országos gond a közellátás a következő gazdasági évben. Csak a 74