Tóth László (összeáll.): Hívebb emlékezésül... – csehszlovákiai magyar emlékiratok és egyéb dokumentumok a jogfosztottság éveiből, 1945-1948

Függelék

az igazságtalanság ellen. A New York Times szerkesztőjéhez (1945. október 9.). In: Duna­völgyi barátságok és viták, 259. p. 8 1 Vadkerty Katalin: A reszlovakizáció, 56-60. p. 8 2 L. Molnár Imre - Varga Kálmán Hazahúzott a szülőföld... című kötetének vonatkozó fejeze­teit! 8 3 A felsorolt példák Boross Zoltán Molnár Imrének címzett, másolatban e kötet összeállítójá­nak is megküldött, 1991. február 4-én kelt leveléből valók. 8 6 Korábban a Molnár Imrével közösen összeállított Mint fészkéből kizavart madár... című kötetünk közölt néhányat belőlük. Ezekre az „azon melegében, in effectu papírra vetett" beszámolókra Dobossy László irá­nyította újból a figyelmet még 1979-ben. - Dobossy László: A tanú. In: uő: Két haza között, 390-402. p. Ő volt az, aki még 1982-ben a csehországi magyarok problematikájára, sorsára is elsők között figyelmeztetett Magyarországon 1948 után. L. Dobossy László: Elfeledett magyarok. In: uő.: Előítéletek ellen, 474-482. p. Egyébként legelsőként Czímer József adott közre egy csokorra valót a Cseh- és Morvaor­szágba deportált csehszlovákiai magyarok leveleiből. - L. Czímer József: Magyar deportál­tak levelei Csehországból. Kommentár helyett - gondolatok az emberiességről; „Reggel­től kezdve az egész napi eledelem a könny és a bánat..." Új Magyarország, 1947. január 11., 2. sz., 7. p. 1. A MAGYAR VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁG LEVELE A CSEHSZLOVÁK NEMZETI BIZOTTSÁGHOZ TLAKDSZ 265/2/1986 A szlovák nyelvű levél másolati példányát ismerem; a fordítás kötetünk számárakészült. A leve­let fordításomban 1. még: Dr. Szabó Károly: A pozsonyi Magyar Végrehajtó Bizottság létrejötte és működése..., 9-10. p. A levél megtalálható dr. Szabó Károly A magyar-csehszlovák lakosság­csere című kéziratos munkájának I. kötetében is. 1 A levél vélhetően tévesen nevezi meg címzettjét. A Csehszlovák Nemzeti Bizottság ugyanis a második világháború elején a csehszlovák polgári ellenállási mozgalom legfőbb szerve volt, s 1939 novemberében alakult meg Párizsban Eduard Beneš elnökletével. A bizottság Franciaország megszállása után Londonba költözött, ahol 1940. július 9-én emigráns kor­mánnyá alakult át. A tiltakozó levél címzettje így - miként kötetünk 2. sz. dokumentumáé is - feltételezhetően vagy az 1945. április 4-én Kassán megalakult csehszlovák kormány, vagy pedig az 1943 szeptemberében létrejött, s a legfelsőbb szlovák törvényhozó, végrehajtó és kormányzati hatalom szerepét magára vállaló Szlovák Nemzeti Tanács. 2 Fasiszta katonai, illetve ifjúsági szervezet a második világháború idején Tiso Szlovák Köz­társaságában. A két szervezet nevét (Hlinková garda, Hlinková mládež) a magyar történeti szakirodalom egyként használja Hlinka Gárdaként és Hlinka-gárdaként, illetve Hlinka Ifjú­ságként és Hlinka Ifjúságaként. 293

Next

/
Oldalképek
Tartalom