Tóth László (összeáll.): Hívebb emlékezésül... – csehszlovákiai magyar emlékiratok és egyéb dokumentumok a jogfosztottság éveiből, 1945-1948

„Hívebb emlékezésül...” (Tóth László)

vák nép érdekében - ezen a vonalon változtatni kell, mert most már Magyarország is a népi demokrácia oldalán menetel." Ennek alapján a nem reszlovakizált - nálunk népszerűen /eszlovakizáltaknak ne­vezik - magyarok az általános iskolát megkapják, de csak olymódon, hogy a szlovák tagozat mellett magyar tagozat is lesz. Ennek az a célja, hogy a színtiszta magyar vidéken is meglegyen a lehetőség magyar gyermekeket szlovák iskolába kényszerí­teni. Engedélyeznek sajtót és kultúregyesiileteket is a kommunista párt felügyelete alatt, de persze magyar párt létesítéséről nem lehet szó. Csupán lehetővé teszik, hogy magyarok is beléphessenek a kommunista pártba, mert máig sem vesznek fel magya­rokat a kommunista pártba, kivéve néhány esetet. A magyarlakta járásokban szlovák és magyar titkár lesz, persze a szlovák titkár szupremáciájával. Elfogadható és he­lyes az az álláspont, mely külön magyar párt létesítését nem engedélyezi. A közigazgatás alsóbb ágazatába magyarokat is bevonnak. A bevonás mértékéről nem szólt semmit, és nem emlékezett meg arról sem, hogy a magyarság a Szlovák Nemzeti Tanácsban és a parlamentben képviselve lesz-e. A reszlovakizációról úgy nyilatkozott, hogy ahhoz ragaszkodnak, mert - szerinte - nem marxistaellenes ez az intézkedés, mivel csupán az erőszakkal elmagyarosított szlávokat vezeti vissza eredetükhöz. Ehhez a „marxista" állásponthoz - úgy hisszük - nem kell kommentár, mert a „reszlovakizáció" nem ezt jelentette, hanem oly erő­szakos elnemzetlenítést, amilyennek alig van páija. Úgy hisszük, hogy a magyar kormányzatnak a „reszlovakizáció" erőszakos, im­perialista szellemben és célkitűzéssel keresztülvitt tényét nem szabad tudomásul ven­ni, és úgy kell követelni a szlovákiai magyarok azon jogát, hogy egyedül határozzák meg nemzeti hovatartozásukat, ahogy azt a Bolgár Kommunista Párt tette Jugoszlá­viával szemben (lásd a SZ. N. 1948. VII. 21 -í számát). A Csehországba deportáltakra vonatkozólag Široký kijelentette - azok száma ál­lítólag 18 000 hogy azok visszatérhetnek majd, de vagyonukat csak abban az eset­ben kapják vissza, ha azt nem utalták ki szlovákoknak. Abban az esetben valami formában kártalanításban részesülnek, úgy, hogy a falubeli magyar gazdák kötelezve lesznek földjeik egy részét a visszatért deportáltaknak átengedni. A felszólalásokból kitűnt, hogy ezeknek a célja az, hogy a magyarok között ellen­téteket szítsanak, mert állítólag erős közöttük a nemzeti összetartás, és ily módon kihívják az „osztályharcot" a magyar falvakban. Persze a valóságos cél semmi egyéb, mint az, hogy a divide et impera elve alapján a kevés számú szlovák továbbra is uralja a többségben levő magyarokat. Ez azonban nem fog sikerülni, mert a magyar deportált átlát a szitán és egyesül a falubeli magyar gazdával, s közös erővel fognak harcolni a szlovák telepesek basás­kodása ellen. 248

Next

/
Oldalképek
Tartalom