Tóth László (összeáll.): Hívebb emlékezésül... – csehszlovákiai magyar emlékiratok és egyéb dokumentumok a jogfosztottság éveiből, 1945-1948
„Hívebb emlékezésül...” (Tóth László)
A SZLOVÁKIÁBÓL MENEKÜLT DEMOKRATA MAGYAROK TANÁCSA nevük ugyancsak többféle változatban fordul elő - még 1945-ben, az első Csehszlovákiából jövő hírek hallatán, illetve az első kiutasítottak - a szervezkedés nevének legelső változata (Szlovákiából Kiutasított és Elmenekült Demokrata Magyarok Tanácsa) még rájuk is utalt - és menekültek összefogására, gondjai megoldásának segítésére alakult Budapesten. A Tanács szervezője és motorja dr. Holota János, volt csehszlovák nemzetgyűlési képviselő, Érsekújvár egykori liberális polgármestere, valamint az egykori sarlós, később - a második világháború alatt - Móricz lapjának, a Kelet Népének szerkesztője, Jócsik Lajos, a Nemzeti Parasztpárt budapesti főtitkára és országgyűlési képviselője, a későbbi kereskedelmi és szövetkezetügyi államtitkár, illetve áttelepítési kormánybiztos állt. A Tanács létrehozását az tette szükségessé, hogy a csehszlovákiai magyarság sorsával és helyzetével kapcsolatos kérdések kezelésének, továbbá a Csehszlovákiából Magyarországra beözönlő menekültek és kiutasítottak ügye intézésének a kezdet kezdetén igazából nem volt olyan fóruma, amely ezeket összességükben átfogta volna és egységes egészként foglalkozott volna velük. Nem változtatott a helyzeten, hogy a Miniszterelnökség nemzetiségpolitikai osztálya, az ún. III. ügyosztály, az egyes szaktárcák, a Népgondozó Hivatal, az egyházak, intézmények és szervezetek saját hatáskörükben az első pillanattól kezdve magukénak tekintették ezeket a kérdéseket, ami ráadásul nem is mindig vált az ügy hasznára. „A Szlovákiából elmenekültek ügyeit kellő alaposság nélkül megszervezett intézmények kezelték, s bizony, nem mindig sikerült a legszerencsésebb megoldáshoz jutni - nyilatkozta ezzel kapcsolatban Jócsik Lajos. - A szlovákiai menekült magyarok magukra hagyatottságukban tömegesen nálunk, volt felvidéki magyaroknál kötöttek ki, hozzánk fordultak tanácsért, segítségért, s éreztük, hogy kell egy szervezetet felállítani számukra is, a kormányhatóság számára is." 6 8 (E tekintetben a Tanácsban a később ugyancsak Jócsik Lajos irányításával megalakult Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság elődjét kell látnunk.) Tulajdonképpen egy, a Csehszlovákiából tömegesen érkező, hazátlanná vált magyarok érdekvédelmi szervezetének a szükségességét fogalmazta meg már a szervezkedés legelső memoranduma is 1945. augusztus 16-án (1. kötetünk 14. sz. dokumentumát!). A Tanácsot - Jócsik már idézett nyilatkozata szerint - olyanok alkották, akik „vagy az első Csehszlovák Köztársaság mély élményét hordják magukban, vagy a Tiso-rezsimben élték át a magyarság megnehezült sorsát, de sokan vannak, akik a mostani, harmadik kisebbségi fázis szenvedéseit élték át". 6 9 A szervezet huszonhat alapító tagja: dr. Jócsik Lajos államtitkár, dr. Szemző Béla miniszteri biztos, dr. Holota János nyugalmazott miniszteri tanácsos, Sándor Dezső kereskedő, újságíró, Stelczer Lajos tanár, Hubert Pál igazgató, Jókuti Dénes munkás, Gabriel Lajos munkás, Luzsicza István vasutas, Vass László újságíró, dr. Kovács Endre gimnáziumi 23
