Tóth László (összeáll.): Hívebb emlékezésül... – csehszlovákiai magyar emlékiratok és egyéb dokumentumok a jogfosztottság éveiből, 1945-1948

„Hívebb emlékezésül...” (Tóth László)

ra. E szavazati jognak biztosítása egyúttal az összes előző jogoknak biztosítását is jelenti, mert a mindenkori kormányok minden államban csak azt a fizikai személyt és jogot respektálják, amely létüket eldönti a szavazat leadásával. Választójog nélküli magyar nemzetiségű állampolgárnak Csehszlovákiában akkor sem lennének jogai, ha ezeket e nélkül egy rezsim megadná. A csehszlovák kormányzati gyakorlat 1945 óta nem adván semmiféle szervezési lehetőséget a kisebbségi magyaroknak, államközi tárgyalásainál többször is úgy határozta meg, hogy a szlovákiai magyaroknak a Magyar Köztársaság kormánya a szószólója. Ezek a javaslatok a szlovákiai magyarok javaslatai a magyar kormányhoz. De a szlovákiai magyarság kéri és örök magyar szempontból természetesnek és logikusan szükségszerűnek érzi, hogy az elkövetkező magyar-csehszlovák tárgyalásokon, amelyeken jövője, léte vagy nemléte dől el, a magyar tárgyaló delegátusok az ő véleményét és óhaját is tekintetbe vegyék, meghallgassák és e szerint járjanak el. Kelt Pozsonyban, 1947. december hó 10-én 62 Dr. Pethő Károly katolikus pap jelentése a Cseh- és Morvaországba deportáltak helyzetéről A Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság felhívása kapcsán a pozsonyi magyar meghatalmazott utasítására 1947. december 22-től végigjártam a Podbořanyi, Zatéci - a kettőbe együttesen mintegy 4500 magyar nemzetiségű személyt deportáltak - és részben a Přešticei járást. Ennek a körútnak alapján - katolikus és protestáns lelkészek beszámolói szerint a többi morva- és csehországi járásban általánosságban azonos a helyzet, legfeljebb néhol, főleg a lakásviszonyok és a munkabérek terén még súlyosabb, mint az általam meglátogatott járásokban - a következőket jelentem: Az elhurcolt magyarság helyzetéről általános képet adni teljesen lehetetlen. Az egyes járásokban, sőt a járásokon belül is, ha nem is lényegileg, de bizonyos szempontokból eltérő az. Ez elsősorban anyagi helyzetükre vonatkozik. Lelki (kulturális) életük viszont majdnem teljesen azonos mindenütt. Leghelyesebbnek látszik tehát, ha az egész kérdést két nagy csoportra - szociális és kulturális élet - tagolva szemléljük. 226