Tóth László (összeáll.): Hívebb emlékezésül... – csehszlovákiai magyar emlékiratok és egyéb dokumentumok a jogfosztottság éveiből, 1945-1948

„Hívebb emlékezésül...” (Tóth László)

1. SZOCIÁLIS ÉLETÜK Ebben a vonatkozásban külön kívánok foglalkozni a lakáskérdéssel, a munkaviszonnyal, a munkabérrel és az élelmezési, valamint a ruházati cikkek beszerzésének lehetőségével. a) A lakásviszonyok Az általam megtekintett három járásban: Podbořany, Žatec, Přeštice, kielégítőnek mondhatók. A megvizsgált kb. 130 lakásból emberi szempontból lakhatatlannak csak ötöt találtam. A többi lakás részben teljesen kielégítő - általánosságban egyszobakonyha, kivételes esetekben kétszoba-konyha -, részben azonban egészségi szempontból kifogásolható. Semmi esetre sem áll fenn tehát az, amit csehszlovák oldalról számos esetben hallottunk, hogy a munkaszolgálatra igénybe vetteket a németek új, higiénikus lakásaiban helyezték el. A jó állapotban lévő és nagyobb lakásokba még abban az esetben sem engedik be a magyarokat, ha azok jelenleg lakatlanok (Podbořany). A legtöbb deportált itthon saját, munkás- és parasztigényeknek kielégítő lakással bírt, tehát helyzetükben ezen a téren süllyedés következett be. b) A munkaviszony A téli időszakban a mezőgazdaság terén, amelyben a deportáltaknak majdnem 100%-a nyert elhelyezést, a munkalehetőség nagyon korlátozódik. Állandó jellegű foglalkoztatást legtöbb esetben jelenleg csak a családfők nyernek. A családnak munkaképes - 16 éven felüli férfi és nő - tagjai többnyire csak a napnak bizonyos időszakában - reggel és este - dolgoznak, vagy pedig esetenként sürgősebb munkák elvégzésénél veszik őket igénybe. Más volt a helyzet a tél beköszöntése előtt. A családnak minden tagja, még a családanyák is kénytelenek voltak dolgozni, mégpedig megfeszített munkatempóban és a legnehezebb munkák elvégzésénél is. (A Podbořanyi és Zatéci járásban a komló megmunkálásánál, amely legalább annyira nehéz, mint a szőlőmunka, másutt pedig erdőmunkálatoknál. Az állatállománynak ma már nagyarányú csökkenése előtt voltak olyan helyek, ahol 3-4 ember 180-190 szarvasmarhát gondozott.) A megerőltető munka- a nyári időszakban reggel 4-től este 10-ig - károsan érezteti hatását egészségügyi szempontból. A fiatalok közül nagyon soknál tüdőbaj lépett fel. Csoda-e ez, ha tekintetbe vesszük, hogy egy 21 éves leányt pl. most erdőmunkálatoknál foglalkoztatnak. Sírva panaszkodott, hogy már nem bírja a 30-40 cm átmérőjű fák kidolgozását, emelgetését. A mezőgazdasági munkáknál a téli időszakban való részbeni szünetelés és az elmúlt esztendő katasztrofális termése előidézte azt, hogy a gazdák több esetben a deportált családoknak felmondtak. A járási munkahivatal sokszor szintén nem tud foglalkoztatásukról gondoskodni, s így ezeknek megélhetése biztosítva nincs. Mint igazán szomorú példát hozom fel egy keszegfalusi magyar család sorsát (Salát Lajos, Žatec), ahol a családfő már egy hónap óta munka nélkül él, és feleségével, valamint 4 kiskorú gyermekével hazulról elvitt ingóságai227