Tóth László (összeáll.): Hívebb emlékezésül... – csehszlovákiai magyar emlékiratok és egyéb dokumentumok a jogfosztottság éveiből, 1945-1948

„Hívebb emlékezésül...” (Tóth László)

(Slovenská liga, Szlovák Áttelepítési Hivatal, Matica slovenská, Fond národnej obnovy) 1945 óta tervszerűen végzi a szlovákiai magyarság eltüntetését, habár a józan szlovák megfigyelők előtt ma már nyilvánvaló, hogy ez a likvidáció megvalósíthatatlan, illetve részleges megvalósítása is a szlovák nemzet közösségének a jelenben súlyos terheket és megpróbáltatásokat, a jövőben pedig egy nemzet számonkérését fogja jelenteni, ami a szlovákság számára fölöttébb aggasztó tünet már ma is. A szlovák nem hivatalos közvélemény ösztönösen érzi, hogy a magyarkérdés rendezése Szlovákiában a legidőszerűbb kérdések egyike, amelyet a hamis nemzeti érdekekkel elfedni botorság. A szlovákok látván, hogy a magyarországi szlovákságnak csak egy kisebbik része óhajt önként áttelepülni, úgy gondolják, hogy a csehszlovákiai magyarság függőben lévő kérdéseit junktimba kellene hozni a magyarországi szlovákok helyzetével. Nagyon sok szlovák közéleti tényező magánbeszélgetésekben helyesnek tartaná, ha a magyarországi szlovákok és a szlovákiai magyarok kérdésében Magyarország és Csehszlovákia olyan államközi egyezményt kötne, amely a két kisebbség számára egyenlő jogokat és egyenlő életlehetőségeket biztosít. Ez a felfogás már lassan országos jellegűvé kezd válni. A csehszlovák kormány azonban változatlanul ragaszkodik az 1945. évi ún. kassai programhoz, amellyel áll és bukik a mai koalíciós kormányzat. A magyar kisebbség kérdése ennek a kassai programnak egyik sarkalatos pontja. A magyar kisebbség helyzetének megváltoztatása tehát lehetetlen a kassai program megváltoztatása nélkül. A Szlovák Kommunista Párt, amely a kassai programmal megszövegezte és vezéreszméjévé tette a magyar nemzetiség likvidációját az ország területén, ezért a kérdés feszegetésével és Magyarországnak Jugoszlávia, Románia és Bulgária felé történt közeledése által fokozottan kínos helyzetbe került. A csehszlovák koalíció nem kommunista pártjai a kommunista párt által megvalósított, túlzó, soviniszta, módszereiben fasiszta jellegű, magyarellenes programhoz szívesen csatlakoztak, nehogy a választópolgárok előtt kevésbé nemzetinek tűnjenek fel, mint a kommunisták, s a szlovák tömeget ingatlanok és ingóságok osztogatásával ma éppúgy meg lehet nyerni, mint 1938 és 1945 között, amikor ez a csehek és zsidók kárára történt. A csehszlovák kormányzat kérdése az 1948 kora tavaszán megvalósítandó parlamenti választásoktól függ. Nem valószínű, hogy addig bármelyik a mai pártok közül vállalja a magyarkérdés revízióját, éppúgy, ahogy a probléma felvetésétől tartózkodik az állam elnöke is. A csehszlovákiai szemlélő előtt nyilvánvaló, hogy a kassai program megváltoztatása nélkül a csehszlovákiai magyarság kérdését megnyugtató érvényességgel megoldani nem lehet. A csehszlovákiai magyarság ügye szerves része a nemzeti állammá alakuló és alakulni vágyó Csehszlovákiának. A Szlovák Kommunista Párt országos választmányában, éppúgy mint a Szlovák Demokrata Párt vezetőségében nincs olyan egyéniség, aki a magyarkérdés revízióját fel merné vetni és e kérdésben a magyarság számára megnyugtató álláspontot merne elfoglalni. Az 1947 őszén kitört csehszlovák gazdasági és pénzügyi válság a tárgyi223