Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok, Hazahív a harangszó

Hazahív a harangszó - X. Jégverésben, forgószélben

Mi követi e fordulatot? Tobzódása a nyilashatalomnak. Október 9-től karácsonyig német seregekkel él együtt a falu, s mér a népére újabb csapást a megszállott, az őrült, az „utolsó csepp vérig" kitartó nyilas politika. Mozgósítás van, általános. Bevonulni köteles a tizenöt és ötven év közötti korosztály minden épkézláb embere. Ipolypásztó férfiai közül több mint kétszázötvenen élik ekkor a bakatörténelmet. Szobra kerülnek többnyire a mozgósítottak, hogy munkaszolgálatos századokat szervezzenek belőlük. Nógrád felé haladnak, hogy találkozzanak ezredükkel. Menet közben azonban — elég volt a háborúból már! — szétszélednek sokan. Elégetik a katonakönyveket, hamisított papírokkal bujdosnak, szállingóznak haza. Egynéhányukat otthon kapják el a tábori csendőrök. Felkoncolás helyett megússzák ennyivel: Indulás azonnal a frontra! 1944 egy őszi éjszakáján R. és S. ipolypásztói zsidó boltosokat családtagjaikkal együtt elhurcolja a Gestapo. Tizenhat személy kerül az ipolysági gettóba — onnan meg tudjuk, hogy hova. Köztük N. Károly, a közkedvelt, a tisztelt körorvos úr. Kelt föl éjszaka is, ha kellett; ment és gyógyított — szegényebb családokban díjtalanul. Próbálja kikönyörögni őt kezéből a hatalomnak a község. Tóth öregapám harmad-, negyedmagával járja Ipolybél, Ipolyszakállos, Lontó, Zalaba, Pásztó házait. A négyszáz aláírást azonban, amely az N. Károly érdekében íródott kérvényen összegyűlt, keresztülhúzta egyetlen tollvonással a Szálasi-uralom. így éri a községet 1944 karácsonya — és a front. Ünnepén a békességnek pincékben húzza meg magát a nép. Templomba menni nem mer. Német ágyúk ontják lövedékeiket Ipolypásztóról Ipolyság felé. Onnan meg aknazápor veri a községet. Találat éri a parókia pajtáját, a tornyot, a templom északnyugati oldalát, néhány házat. Pincéről pincére járva, tizenöt helyen oszt úrvacsorát — utolsó vacsorát netán? — híveinek a karácsonyi aknatűzben bolyongó lelkipásztor. És eljön karácsony második ünnepe — s a felszabadulás. Ságnál és Szálkánál törnek át a német védelmi vonalon a szovjet csapatok, gyűrűbe fogva a közbeeső területeket. 1944. december 26-án, este kilenc óra körül érik el Ipoly492