Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok, Hazahív a harangszó
Hazahív a harangszó - VIII. Jeles napok, ünnepnapok - 5. Íróünnep, könyvháttérrel
talált, hogy szinte a hús-vér költőket képzeltük magunk előtt az alkotás legfenségesebb, legátérzettebb pillanatában. Simonyi Mária előadása után KÁLLAI ZSUZSIKA táncszáma következett. Az először szereplő, mindenki által kedvelt, bájos fiatal úrilányt óriási tapssal fogadta a kedves közönség. Kállai Zsuzsika egy műtáncot mutatott be olyan elsőrendű rátermettséggel, mintha nagy világvárosok színpadján nevelkedett volna. Tisztelői rengeteg virággal halmozták el az újdonsült kis művésznőt, aki látható kedves zavarral vette a meleg ünneplést. Kállai Zsuzsikát MANDLNÉ OSZTROVSZKI ILONKA, a kiváló zongoraművésznő kísérte, akinek ugyanúgy kijutott az ünneplésekből. Szünetben mintegy száz autogramkérő kereste fel öltözőjében a művészpárt, ugyancsak itt tisztelgett nála az Ipolyvölgyi Akadémikusok Köre küldöttsége is, Sirchich László joghallgató vezetésével. Móricz Zsigmond szívesen elbeszélgetett a fiatalok reprezentánsaival, de volt kedves szava ismeretlen autogramkérőkhöz is, akik alig akarták elhagyni az öltözőt. Szünet után újból Simonyi Mária lépett a közönség elé, aki Ady-, Gellért-, Somlyó Zoltán- és Erdélyi-verseket szavalt. A hálás közönség újra meg újra hallani akarta a nagy művésznőt, akinek lebilincselő előadásmodora mindenki szívét megfogta. Simonyi Máriát MARCZY HEDY, városunk egyik fiatal zongoraművésznője követte, aki Grieg-műveket játszott nagy tudással és átérzéssel. A nehéz hangversenydarabok olyan könnyen fakadtak ki a zongorából, hogy a muzsika szárnyain át mindenki érzésvilágát mélyebbé formálták. A kis művésznő a virág mellett hatalmas tapsot kapott. A műsor utolsó, befejező számaként MÓRICZ ZSIGMOND olvasta fel Ebéd című, derűs és nagyon hangulatos novelláját. A közönség együtt élt az íróval, és helyenként percekig tartó derű szakította meg a felolvasást. Móricz Zsigmond varázsosan ható, közvetlen egyénisége, végtelenül megnyerő előadása mintegy félórán keresztül tartotta meg az emelkedett hangulatot. Az eddigi legnagyobb és legmagasabb nívójú ipolysági Sz. M. K. E. irodalmi est ezzel véget ért. Előadás után a nagynevű vendégek tiszteletére társas összejövetel volt a Lengyel Szálló összes termeiben, ahol a fiatalság parázs tánccal és víg nótaszóval fejezte be a felejthetetlen estet. Hogy a befejezés a késő hajnali órákig nyúlt el, az 457