Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok, Hazahív a harangszó

Mindenekről számot adok - II. Villa Pazuth- Oppidum paztoh (1000-1541) - 2. Tatárok és "vad úri tatárok" (1241- 1321)

Hadak útjába a honfoglalás óta nem esett a táj. Népe, meg­tanulva az új, az európai paraszti életformát, nehéz munká­ban, de nyugalomban élt. 1241—42 telén azonban tatárok hada lepte el a vidéket s gyöngyét: a királyi Esztergomot. A várost feldúlták, lakosságát lemészárolták. Régi írások sze­rint tizenöt magyar íjász maradt csak életben; ők a felleg­várba húzódva menekültek meg a biztos haláltól. A fényes Esztergom, amely a közeli Hontra is vetett ragyogásából egy­egy sugárnyit, a pusztulást nem bírta kiheverni. Fővárosi rangja megszűnt. De nem csak így: egy jó piac s élénk gaz­dasági központ elvesztésével sínylette meg Hont megye déli csücske a tatárjárást. A rettegett sereg végigvonult az Ipoly völgyén; Ságon feldúlták a premontrei kolostort s a nagy hírű hiteles helyet. Bizonyos, hogy Esztergom és Ipolyság között is üszkös romokat, nagy pusztulást hagytak maguk után. Vall erről a hajdani pásztói határ Pusztafalu nevű szántója. Helyén, mint korábban említettem már, a népi emlékezet szerint a tatár pusztítás előtt falu állt, mégpedig maga Ipolypásztó. Az utóbbi állítást — ha igaz, hogy a pásztói templom a XII. században fölépült már — nem tartom valószínűnek; a „kutyafejűek" faludúlásainak emlékét mindenesetre szemléletes formában őrizte meg a helyi nép­hagyomány. Maradt fenn monda egy másik faluról is. A történet szerint két lakója éppen Lévára ment sóért, s miért, miért nem — tán mert a várostól messze estek —, azt kívánták, falujuk bárcsak süllyedne el. Léváról visszatérve nagy pusztaság fogadta őket meg egy mély tó. Sok-sok év múltán a tájékán legelésző gulyából kivált egy bika, hogy igyék. Vízre hajolt, s szarvával egy harangot emelt ki belőle. Kesztőc harangját. A kis település, amely az Ipoly túloldalán, Szakállossal szem­közt feküdt, a hagyomány szerint ugyancsak a tatárjárás alatt pusztult el, süllyedt a föld s a tó alá. Az Ipoly folyását követve Pásztó Kiskeszivel határos; arra­felé eső földjei azonban szálkái birtokokkal érintkeztek. Mivel magyarázható e furcsa rejtély? A mese — melyet gyermek­koromban magam is hallottam, évtizedekkel később, szer­kesztőként pedig Turczel Lajos egy ipolyszalkai falurajzában olvastam az újratalálkozás nagy örömével — erre is tud 43

Next

/
Oldalképek
Tartalom