Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok, Hazahív a harangszó

Mindenekről számot adok - II. Villa Pazuth- Oppidum paztoh (1000-1541) - 1. Villa Paztuh: A "rab" cselédek faluja (1000-1240)

szerény kis „altemplom" került. Műtörténészek ezt az előkelő „refugium" (menedékhely) névvel illetik; a nép egyszerűen röjtöknek mondja a templom alatti, földbe vájt „termeket", üregeket. A két háború között a templommal szemben álló telkek egyikén pinceásás közben beszakadt a talaj. Folyosó tárult föl, amely a templom alá vezetett. Tudományos föltárása, sajnos, elmaradt. Néhány helyi „régész" azonban bemerészkedett az épségét kitűnően őrző, száraz lösztalajba vágott folyosóba. Korabeli egyházi följegyzés szerint tíz-tizenkét csontvázat találtak a templom alatt. A helyi „régészek" fölfedezése, ím, egybevág az állítólagos vámosmikolai f öl jegyzéssel, mely szerint az „altemplomot" temetkezési helyül használták volna. Végül, de nem utolsósorban korai eredet mellett szól Hont vármegye monográfiájának az a megállapítása is, hogy a templom kezdetben a premontreieké volt. E világi papi hivatást is teljesítő rendről pedig tudjuk, hogy a XII. században már jelen volt a korabeli Magyarországon. A királyi udvarház s az ekkor minden valószínűség szerint már álló templom Hont déli csücskének rangos településévé avatta a honfoglalás utáni két század Paztuhját. (A hajdani Hont megyében még 1526 előtt is csak nyolcvanhárom helységben volt — kétszázhárom település közül — okleveles adatokkal igazolható templom.) Növelte a falu jelentőségét, hogy kezdettől fogva forgalmas útvonalon feküdt. A megye legelső útvonalai ugyanis a Dunát s a királyi Esztergomot kötötték össze az aranyban, ezüstben gazdag Selmecbányával. Az útvonal — mint Bakács István megállapította — Szálkán, Pásztón, Szetén, Deménden át haladt Egeg felé; onnan pedig a Selmec-patak völgyében folytatódott a híres bányavárosig, s hozta belőle a kincseket, falumon is át, a főváros felé. Boíec, Bolset, Polo, Keseleüd, Mysin, Ragudi, Wroc, Wsudyn... E korai ipolypásztói lakosok leszármazottainak életében a kereszténység elterjedése s végleges megszilárdulása indítja el a változást. Az államalapítás első két századának fordulóján Kálmán király törvénykönyve például megtiltotta, hogy a „rab" cselédeket, ha kereszténynek vallják magukat, külföldre adják el rabszolgának. Az egyház, a keresztény humanizmus szellemében, szembeszállt a klasszikus római fel41