Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok, Hazahív a harangszó

Mindenekről számot adok - II. Villa Pazuth- Oppidum paztoh (1000-1541) - 1. Villa Paztuh: A "rab" cselédek faluja (1000-1240)

r a (...); vasárnap mindenki menjen a templomba, öregek és fiatalok, férfiak és nők, kivéve azokat, akik a tüzet őrzik." László király ugyancsak nagy szigorral járt el a pogányság maradványaival szemben. Elrendelte, hogy azokat, akik vasárnaponként nem járnak templomba, „verésekkel javítsák meg (...). Akik pedig pogány szokás szerint kutak mellett áldoznak, vagy fákhoz, forráshoz és kövekhez ajándékot visznek, bűnükért egy ökörrel fizessenek." Hogyan tettek eleget e szigorú parancsolatnak falum lakói? Az államalapítás első századában a környékbeli templomos helyeket kereshették föl. Ilyen volt például Börzsöny, melynek Szent István korabeli temploma mindmáig áll. Megtelepedésük második századában azonban valószínűleg már a saját templomukat látogatták. Okleveles adat falum egyházashely voltáról ugyan csak 1465-ből maradt fenn; egyéb források alapján azonban csaknem bizonyos, hogy a XII. században állott már itt egy kisebbfajta templom. A vámosmikolai egyházi levéltárban (falum egyik e századi lelkészének állítása szerint) őriztek valaha olyan följegyzést, hogy Kálmán király húga, Gizella hercegnő, Pásztón van eltemetve. Mivel Kálmán a két korai század fordulóján (1095—1116) uralkodott, Gizella is ez idő tájt élhetett. S ha igaz, hogy Pásztón temették el, akkor itt a XII. században már kellett lennie templomnak. Megerősíti ezt a föltevést a művészettörténet is. A mai Szlovákia műemlék épületeit számon tartó kézikönyv szerint az ipolypásztói templom a XII. századból származik. Budapesti szakértők, a Műemlékek Országos Bizottságának építészei, műegyetemi professzorai, akik 1943-ban tanulmányozták falum (időközben persze többször is átépített, bővített) templomát, ugyanilyen következtetésre jutottak. Szerintük a templom nagyon régi. Déli falának vastagsága váltakozó: többszakaszos építkezésre vall. A templom keleti része a gótika, nyugati (torony felőli) oldala pedig még a román stílus korában készülhetett. Az utóbbi templomrészben freskók is kerültek elő a vakolat alól. A román kori stílusban az apszisnak (a főhajó, illetve szentély építészeti lezárásának) hangsúlyos szerepe volt; dr. Lux Kálmán budapesti szakértő szerint a templomnak ez a vonása XII. századi építésre vall. Román kori eredet mellett szól az a tény is, hogy a templom alá 40