Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok, Hazahív a harangszó

Mindenekről számot adok - I. Bevezetés egy falutörténetbe - 4. Falujárás

4. FALUJÁRÁS Szép és ünnepélyes mozzanata volt a középkori birtokjogi szokásoknak, hogy egy-egy új tulajdonost a királyi udvar s a hiteles helyek hivatalnokai vezettek be, nagy ceremónia közben, kézen fogva, a neki juttatott birtokra. Képzeletben hadd fogjam meg hát kezét az olvasónak, hogy tisztelettudóan s ünnepélyesen bevezessem őt Ipolypásztó falujába, illetve ennek történetébe. Ha már vette a fáradtságot, hogy bejárja az Alsó-Ipoly mente s a Börzsöny vidékét, ha már megszemlélte a faluhatárt, ismerkedjék magával a településsel is. Tudja meg, mit vehet — ha másként nem, hát szellemileg — a birtokába. A határjárás után vessünk tehát egy pillantást a falu belterületére. Helynévanyagából a mindenütt közismert Alvég és Fölvég közül az előbbi az ősi keletű; a Fölvég fokozatosan nőtt és terjeszkedett, főleg az utcasori beltelkeket kimérő 1770-es úrbérrendezést követő időktől, majd rohamosan a századfordulótól, egyre nyugatabbra. Faoskola: területét, amely az Ipoly-parton, az e századi határőrlaktanya helyén állt, az 1863-as tagosítás jelölte ki. Híd: az említett Faoskola közelében kötötte össze Ipolypásztó főutcáját a vámosmikolai országúttal. Minden bizonynyal a híd nagyon régi, hiszen már a Mohács előtti oklevelek említik falum vámjogát, márpedig e jog forgalmas utakhoz, hidakhoz kötődött. Ugyanezen időszakban Pásztó már központja volt a lévai vár Ipoly menti birtoktestének, köztük Mikolának, a Börzsönyben fekvő Perőcsénynek, Szokolyának. Falumat velük, gazdasági viszonyok folytán kellett, hogy öszszekösse valamiféle híd. Fényes Elek 1847-ben azt írja Pásztóról: az Ipolyon itt „egy hosszuhid viszen keresztül". A múlt század második felében e híd különösen fontos szerephez jutott: ezen át közelítette meg falumat a követ, fát szállító börzsönyi lóvasút. Nyomvonala, hogy a község forgalmát, állat járását, gyermekeinek épségét ne veszélyeztesse, a hídon átjőve a kertek alá kanyarodott, s úgy haladt a vasútállomás felé. Működésének az 1918-as határváltozás vetett véget. Kastély-tó: a történelmi falumag északi, Ipolyra néző részén állt a tó, s fölötte, az emberi beavatkozás nyomait is magán viselő dombon, a Mohács előtti idők kastélya. Gyermek30