Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok, Hazahív a harangszó

Hazahív a harangszó - II. Faluvilág - 3. A gazdaréteg

már az emberi erőt!); vannak portáikon gabonatisztító rosták, konkolyozók; ló vontatta lucernakaszáló gép is, vetni vetőgéppel vetnek már — de lovakkal, sőt a kisebb gazdák tehenekkel szántanak (az uradalmakat gőzekék, Csehországban meg már traktorok járják), s hagyományos módon, kaszával aratnak. Ami a technika áldásai közül újnak mondható, a legnehezebb munkák közül valójában a cséplést érinti csupán. (1935-ben két traktor hajtotta cséplőgarnitúra, két gőz- és hét motoros cséplő volt a faluban; tulajdonosaik gabonatizedért vagy -tizenegyedért vonultak masináikkal egyik szérűről a másikra.) A gépesítés alacsony foka, a földek széttagoltsága, a drága műtrágyák hiánya kemény munkára kényszerítette a középparasztot, hogy ne maradjon le — főként gabonatermesztésben — abban a versenyben, amelynek iramát a jól felszerelt, gépesített csehországi gazdaságok diktálták. Mit termesztettek leginkább a falumban? Gabonát. Szem előtt tartva az önellátás és a piacra termelés kettős követelményét, főleg búzát. 1935-ben a gabonával bevetett terület nyolcvan százaléka diószegi, székácsi, újszászi, Tisza vidéki búzafajták hullámait terelgette a szellő. Előveteményként lóhere, lucerna, bükköny került a földbe, amelynek holdankénti átlagos búzahozama kilenc mázsa körül mozgott. Tíz-tizenöt holdas gazda családi erővel általában le bírt aratni; nagyobb birtokon egy vagy több pár részes aratót is föl kellett fogadni. Munkájukért a szemnek a tizedét kapták. A termény további tizedével a cséplőgép tulajdonosát elégítette ki a gazda. Ahány főből állt a családja, annyiszor három-négy mázsát tett félre gabonafejadagnak, kenyérnekvalónak a jövő nyárig. Meghagyta a búzából végül a vetőmagot; a terményfölösleget • pedig eladta. Ennek árából fizette az adót; ebből ruházkodott, ebből vette meg a család lábbelijét. Erre a pénzforrásra, ha balul ment dolga a világnak, ráült természetesen a kor rossz szelleme. 1930-ra gazdasági válság előtti állapotokhoz képest hatvenegy százalékkal szállt lejjebb a búzaár; esett a rozsé is, harminchat százalékkal. A válságot a kormány úgy igyekezett kiküszöbölni, hogy a szabad kereskedelmet megszüntette, s létrehozta állami felügyelettel a gabonamonopóliumot. A nyilvántartásba vett gazdáktól húsz mázsa gabonát rögtön a cséplés után átvett 298