Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok, Hazahív a harangszó

Hazahív a harangszó - I. Bakatörténelem - 5. Falu a határon

Híre kél — keserédes nevetés kíséretében —, hogy jó módszere az önvédelemnek a fortélyos simulékonyság. A lontai csendőrségen szegezték neki a kérdést a világéletében nagy huncut hírében álló B.-nek, a volt vöröskatonának a vallatok: — Aztán mit csinálna, ha jönnének újra a magyarok? — Micsinálnék, micsinálnék... ? — Lenne csak egy puskám, ugy lőném ikét, mint a ... — Hogy lőné őket? — ... hát ahugy lőttem magukot! Megnevettette vallatóit B.; nem bántalmazták. „Nem vót itt semmi világvége" — mondja az „első republika" ipolypásztói magyar parasztjának nemzetiségi közérzetéről nagyapám. Ahogy szilárdult az új állam belső rendje és külső biztonsága (1920 júniusában Magyarország elismerte a Csehszlovák Köztársaságot), úgy enyhült fokozatosan a bizalmatlanság a határ menti emberrel szemben is, aki rájött arra, hogy élni — magyarként élni, önfeladás nélkül élni — külhonban is lehet. Alkalmazkodott az új viszonyokhoz a nép. Megszokta, hogy új pénzzel fizessen: kezdetben a monarchiabeli papírpénzekre került csehszlovák pecsét, majd pedig a lepecsételt bankókat az 1919-es pénzreform során koronára cserélték be. A csere nagyarányú bankjegydézsmával járt ugyan, ám az új korona többet ért, mint a régi pénz. Magyarország valutája a háború után elértéktelenedett, vásárlóereje később is ingadozott, a csehszlovák koronáé viszont 1922-re állandósult már. Mi történt az apróval? Azt nem cserélte be fillérekre a hatóság; akadt csempész, aki húszkilónyi nikkelérmét vitt át a határon ... Mint ahogy az új pénzhez, hozzászokott a többi változáshoz is falum embere. Megszokta a vasúti állomás, a községi tábla új feliratát: PASTUCHOV — IPOLYPÁSZTÓ (később, 1927től: PASTOVCE — IPOLYPÁSZTÓ). Megszokta a falukép új elemeit: az 1929-ben épült nagy, emeletes vám- és pénzügyőrségi laktanyát, az 1937-re bőkezű állami támogatással felhúzott tágas, nagy ablakos, korszerű szlovák iskolát. (Korábban a falu egyik házában folyt a nem magyar oktatás.) Hozzászokott a nép az új arcokhoz, a messzi tájakról jött idegenekhez. A kisebbségi lét évtizedeiben így alakult a község nemzetiségi arányszáma: 276