Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok, Hazahív a harangszó

Hazahív a harangszó - I. Bakatörténelem - 5. Falu a határon

1921-ben magyar: 1107 fő, csehszlovák: 65; 1930-ban magyar: 1012 fő, csehszlovák: 119; 1938-ban magyar: 1050 fő, szlovák: 14. Hogy kik voltak az új jövevények? A szigorú „kalaposokat" fölváltó „sapkások": a sorköteles katonák. Morva gyerekek többnyire; messzire vetődtek hazulról ezek is, szánakozik raj­tuk a parasztember, s közben az ipolypásztói legények jutnak eszébe, akik viszont Morva- vagy Csehországban nyüvik az angyalbőrt, mivelhogy 1920 októberétől, lévén már csehszlo­vák állampolgárok, besorozza őket is az új haza. Lám, öreg­apáink ott katonáskodtak volt, ahol torony — mint mondja a bakanóta — „harminckettő látszik": Mailandban, vagyis Milánóban; a fiaink meg ott, ahová szólítja őket soros pa­rancsa az életnek. 1919 novemberében Magyarország kialakítja az Ipoly men­tén a vámőrvonalat. A háború utáni gazdaság sovány talaján egy növény virágzik ugyanis istenigazából: a csempészet. Innen főként cukor lopódzik a túloldalra; odaátról meg bor, tömény szesz, dohány. 1920-ban a csehszlovák pénz- és vám­ügyőrség is megkezdi munkáját; tisztviselői szintén új arcai a nemzetiségivé lett falunak. Hivatalnokok, postamesterek, vasúti alkalmazottak érkeznek még szárnyain az új időknek. Mozgatói, irányítói, ellenőrzői az államapparátusnak; ellen­séges indulatoknak azonban nemigen adják tanújelét: össze­járnak a magyar tanítóval, a volt vöröskatonával, Menyhár Jánossal, hogy kártyapartival üssék agyon az eseménytelenül vánszorgó időt; mi több, S. bácsi — gyermekkoromból villan vissza képe: elegáns görbebot, ápolt kis kecskeszakáll, idege­nes, de folyékony magyarság — még nagyapáimhoz is be-betér. „A paraszt — írja Erdei Ferenc, ismerője a magyar nép­életnek — sohasem lehet nacionalista a szó mai értelmében Hogy miért? Törzsöke, fenntartója és újranemzője ugyan a nyelvközösségnek, ám évszázadokon át a nemzet „alatt" élt; kirekesztve uralkodásból, hatalomból, irányításából a közélet­nek. Következésképpen a népi gondolkodást a nemzeti türel­metlenség ideológiája legföljebb enyhén fertőzi (nagy konflik­tusok esetén, hosszabb-rövidebb, de inkább rövidebb időre), métellyel átjárni azonban valójában soha nem tudja. Ismeri 277

Next

/
Oldalképek
Tartalom