A felvidéki magyarság húsz éve 1918-1938 (Budapest. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1938)
Kulturális élet - Kulturális szervezkedés és annak akadályai
46 E cél elérése érdekében a városokban magas színvonalú kulturális és tudományos előadásokkal, műkedvelői színielőadások rendezésével pótolni igyekezett azt az ürt, amely annak folytán állott elő, hogy a hatóságok gátolták a felvidéki magyarságnak Csonka-Magyarország irodalmi és kulturális életével való érintkezését, valamint a hivatásos magyar színészet működését. A falvakon különösen az iskolánkívüli népművelést szolgálta a SZMKE különböző népszerű tudományos és gazdasági előadásokkal, vándorkönyvtárak és vetítettképes vándorelőadások rendezésével. A SZMKE elnöke Jankovics Marcell, aki egy háromtagú intézőbizottsággal (Rêvay István gróf, Staud Gábor és Schubert Tódor), valamint Szombathy Viktor főtitkár közreműködésével intézi az egyesület ügyeit. Ez év tavaszán már 180 helyi szervezettel rendelkezett. Hivatalos lapja a „Magyar Vasárnap", amely 7500 példányban jelenik meg. Munkafüzetjei útján az egyesület felolvasási anyagot bocsát szervezetei rendelkezésére, 15 kultúrháza pedig közvetlenül szolgálja a falusi magyar lakosság művelődési színvonalának emelését. A SzMKE ruszinszkói testvérszervezete a PRMKE (Podkarpatská Rusi Magyar Kultúr Egylet), amely ugyancsak 1928-ban kezdte meg tevékenységét. Ennek az egyesületnek köszönhető az 1935-ben, II. Rákóczi Ferenc halálának kétszázadik évfordulóján Tiszaújlakon rendezett nagyszabású Rákóczi-ünnepség. Az egyesület lelke Wellmann Mihály. A magyar színészet támogatására már 1920-ban megalakult a Szlovákiai Magyar Színpártoló Egyesület. Alapszabályait akkor nem hagyták jóvá, hanem csak 1925ben, de akkor is csak azzal a kikötéssel, hogy működési köre csak a hivatásos színészekre terjedhet ki, a színészképzésre és a műkedvelői színészetre ellenben nem. Az egyesület nemcsak erkölcsileg, hanem igen jelentős anyagi segélyekkel (évi 80—100.000 ČK) is támogatta a magyar színészetet, ezenkívül pedig a különböző köztestületek-
