A felvidéki magyarság húsz éve 1918-1938 (Budapest. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1938)
Politikai küzdelmek
24 a statáriumot és életbe léptették az előzetes cenzúrát. A magyarországi vörös uralom dicstelen összeomlása után elmenekült „emigránsokból" Srobár Lőrinc, Szlovákia teljhatalmú minisztere, megszervezte a propagacsná kanceláriát, amelynek kémjei és agent provocateurjei elárasztották egész Szlovákiát. Mindenféle álnevek és ürügyek alatt befurakodtak a magyar családokba, magyar megbízottaknak adták ki magukat, az elejtett szavakat kiszínezve besúgták a hatóságoknak, vagy egyszerűen hamis vádakat kovácsoltak és áldozataikat tömegesen börtönbe juttatták. Nem egy esetben irtózatosan megkínozták az áldozataikat és nem akadt hatóság, amely garázdálkodásaikat megtorolta volna. Hiába derült ki később a meghurcolt magyarok ártatlansága, soha senki sem térítette meg nekik azt a kárt, amit egészségük megrongálása, vagy keresetük elvesztése miatt szenvedtek, sőt még csak bocsánatot sem kértek tőlük. Minden nyugdíj nélkül tömegével bocsátották el a magyar köztisztviselőket és közalkalmazottakat. Feloszlatták a törvényhatóságok önkormányzati szerveit, valamint a városok és községek képviselőtestületeit és az előbbiek élére kinevezett zsupánokat, az utóbbiak élére pedig kormánybiztosokat állítottak. A katolikus egyházi vagyon kezelését állami igazgatás alá helyezték. Felfüggesztették a református és evangélikus egyház, az ipari és kereskedelmi kamarák, az ügyvédi kamarák és a betegsegélyző pénztárak autonómiáját. Feloszlatták az egyedüli országos jelentőségű magyar kultúrszervezetet, a Felsőmagyarországi Közművelődési Egyesületet, továbbá számos gazdasági egyesületet. A magyar lapok egész sorát beszüntették, hogy lehetetlenné tegyék a magyar közvélemény megnyilatkozását. Mialatt e terrorista intézkedésekkel valósággal megdermesztették a felvidéki magyar életet, Prágában az úgynevezett forradalmi nemzetgyűlés megszavazta a csehszlovák alkotmányt és az azt kiegészítő fontosabbnál fontosabb törvények egész sorát. A forradalmi nemzet-