A felvidéki magyarság húsz éve 1918-1938 (Budapest. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1938)

A felvidéki magyar társadalom egységének kialakulása

14 nehéz, bár anyagi függetlenségük nagy erőt biztosított nekik, de a tanítóság úgyszólván teljesen ki volt szolgáltatva a hatalomnak. Az állami iskoláknál a hatalom közvetlenül pórázon tartotta őket, a felekezeti iskoláknál pedig azáltal, hogy az államesgélyt csak provizórikusan adták meg újra és újra a felekezeti tanítóknak. Feletteseik a csehszlovák politikai pártokba is bekényszerítették őket, de a magyar népet a régi magyar tanítóság nem hagyta el. A társadalom felső rétegei — kevés kivétellel — nem vállalták a kisebbségi harcot. Az arisztokrácia visszavonult. A pénz képviselői vagy a régi állam adta lehetőségek után mentek el, vagy az új államhoz igazodtak. A zsidóság a magyar nemzeti közösségből kivált. A csehszlovák állam törvényhozása lehetővé tette, hogy a zsidóság, mint önálló nemzetiség jelentkezzék és szervezkedjék. A zsidóság élt e lehetőséggel s túlnyomó többségében elhagyta a magyarságot, magát zsidó nemzetiségűnek vallva. A kiválásnak nyelvjogi és iskolai téren a magyarságra súlyos következményei voltak. Tekintettel arra, hogy a magyar gazdasági életet, a felgyüjtött pénz nagy részét, a kis és nagy tőkét a Felvidéken a zsidóság képviselte, a zsidóság kiválása nemzeti életünkből a magyar pénz kiválását is jelentette. Szegényen, szervezetlenül maradt a hatalomnak kiszolgáltatva a magyar falu, a városok munkássága és az iparosság. Egyének és egyéniségek jelentkeztek most arra, hogy a magyarság politikai védekezését megszervezzék. Szüllő Géza, Füssy Kálmán komáromi kisgazda, Petrogalli Oszkár ügyvéd, Törköly József dr. ügyvéd, Szent-Ivány József földbirtokos, Szilassy Béla földbirtokos, Fleischmann Gyula tanár, Körmendy Ékes Lajos városi tanácsnok nevét említsük itt csak meg, mint akikben a magyar lelkiismeret legelőször manifesztálódott. Politikai prog-