Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Kemény Gábor: Északi magyar szellem

KEMÉNY GÁBO H akik elérkezettnek tudják az időt a magyar élet maradéktalan és teljes reformkorszakának beváltására. Ez a gondolat tehát nem kivételes magánosa a megnagyobbodott magyar hazának, hanem követe és szellemi előőrse a határokon kívül maradt közel hárommillió kisebbségi magyarnak, akik sóvárogva várják a szociális, vonzó erejű, magyar népi sorsközösség megépülésének óráját. A felvidéki magyar irodalom húszéves külön muitja után mint sajátos magyar műveltség tért meg a magyar szellemi életbe, hogy annak keretében folytassa további működését. Szociális, humanista, öncélú és forradalmi motívumokat találunk a húszéves fejlődés során kiadott müvekben. Végső értelmezésben pedig nemzeti és emberi ez az irodalom, mely a humánum magyarságszemléletének jegyében indult és attól ma sem tért el, csak öntudatosodott, szociálisabb és területibb lett. A felszabadulás után is a kisebbségi ember igazságszeretete, irodalomba öntött lelkiismerete mozgatja az írások eszmei mélyét s ez lüktet abban a meghatározásban is, mely röviden felvidékiségnek, felvidéki magyar tudatnak nevezi az északi magyar irodalom alaptónusát. A felvidéki magyar irodalom humanizmusából következik, hogy alkotásait határozott szociális hang uralja. Az emberibb élet után vágyó szociális lélek iiangja ez, mely ellentmond mindannak, ami egyenlőtlen, igazságtalan vagy erőszakolt. Végül helyzeti körülményekkel is indokolt jellemirodalom ez: a küzdő, állandó veszélynek kitett ember mélyről fakadó lírája, valóságot tükröző naturális epikája. Egészében: sorskérdések felett tűnődő problémairodalom, mely ugyanazokból a sorskérdésekből tevődik össze, melyek a felvidéki magyar népcsoport húszéves fejlődését és külön szellemi útját meghatározták. A felvidéki magyar líra műkedvelő, «házi» költészetből keletkezett a «prevrat» idején. Előtte úgyszólván semmi, amit irodalomnak nevezhetnénk, nem jelenik meg ezen a területen, mert a felvidéki föld színvonalas képviselői az első szárnypróbálgatások után elszármaztak innen. A felvidéki líra ezért nemcsak a kisebbség történelmi és lelki fejlődésének keresztmetszete, hanem önmagából létrejött új magyar művészet is. Az északi magyarság minden korhangulatát és szellemi áramlatát megtaláljuk az itteni költészetben. Merényi Gyula összeomlás árnyékában írt verseitől Ölvedi László faji romanticizmusán át Győry Dezső «újarcú» magyarságáig és onnan Tamás Lajos szelíd kispolgári hitvallásáig ível a felvidéki hazafias költészet. Simon Menyhért fellengős humanizmusa, Vozáry Dezső modern epikureizmusa, Palotai Boris szociális női hite, Szenes Erzsi vallomásos egyénisége fokozatosan emelkedő emberi költészetet jelentenek, 404