Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Kemény Gábor: Északi magyar szellem

ÉSZAKI MAGYAR SZELLEM len háborgás érzik. A Halál és a Költőnő kapcsolata egészen sajátos. Remek helyzetképpel magyarázza az emberi sors végzetes tehetetlenségét, de megvallja, nem fél a haláltól, mert ösztönösen hiszi az életet (Jéghegyek között]. Szerelmi lírája a nagy érzelmi lángolásokból megmaradt emlékek halk felújításában finomul el, a modern asszony ihletes hangulataiban (Emléked). Szenes Erzsi lírája érzelmileg összetett, kifejezésben leegyszerűsödött őszinte művészet. Meghaladja a felvidéki női líra maximumát és olyan értékekkel rendelkezik, mint kevés férfiköltő a kisebbségi lírában. Sallangok nélkül vallja az életet, kifejezésmódja csiszolt, emelkedett, de kissé enervált, legújabb versein már erős prózai befolyás mutatkozik, mely talán elbeszélő keretben oldódik fel. 1907-ben született Rajecen. Nagymihályon él, újságíró és költő. Művei: Selyemgombolyag (Kassa 1924), Fehér kendő (Budapest 1927), Szerelmet és halált énekelek (Budapest 1936). Mihályi Ödön szélsőséges szociális lírája az értelmiségi ember forrongásaiban jelentkezett. Ez a forradalmi attitűd később a szeretet hangulataiban elcsendesedik és magányos, szomorú költészet lesz. Formai szabadossága alapjában őszinte költészetét erőltetetté, mesterkéltté tette. Halála meggátolta sokszínű mondanivalójának végső kifejtését. 1900-ban született Bogdányban. Földbirtokos és költő volt, tragikus módon halt meg 1929-ben. Művei: Márciusi tribün (Kassa 1922), Galambot várok (Pozsony 1928), Felszökő föld (posztumusz kötet, Budapest 1931). Palotai Boris lendületes érzelmi lírája (Tavaszi áradás) szociális síkon mélyül el második kötetében (Valaminek a végén), melynek alaphangulata a pár ját vesztett asszony szomorúsága (Páromnak). Ez a bánatos alaphang a dolgozó asszony helyzetképeiben. (Arcok tussal) kiegyensúlyozott korszerű lírává érik. Lírája jellegzetesen női költészet, szociális tónusokkal. 1904-ben született Nagyváradon. Kassára ment férjhez és itt fejtette ki irodalmi munkásságát. Művei: Tavaszi áradás (líra Kassa 1926), Valaminek a végén (líra Kassa 1929), Péter (ifj. regény Budapest 1933), Csillag és kenyér (líra 1936). Sáfáry László, a legfiatalabb költőnemzedék tagja, Simon Andor modorán merész szociális költészetet vall. Nyugatosan impresszionista, friss színekkel, erős naturalizmussal, formai szabadossággal. 1912-ben született Munkácson. Tanulmányait Budapesjten végezt|e, ahol 1933-ban Kórus címmel rövidéletű expresszionista folyóiratot indított, újabban népszínpadi tanulmányokat folytat. Művei: Lendület (Munkács 1931), Verhovina (Munkács 1935). 371