Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Kemény Gábor: Északi magyar szellem

KEMÉNY GÁBO H A forradalmi költők A kisebbségi forradalmi líra elképzelt, romantikus proletár-szemléletből született. Az idetartozó költők a fizikai dolgozók egyoldalú társadalomszemléletének lírai tükrét adják. Az általános nemzetközi magatartás alól, csak a nyomorba döntött kisebbségi falu világából származó népi lírikusok (Morvay Gyula, Sellyei József) és a felvidéki líra neokatolikus kisebbségi forradalmárja Kossányi József képeznek kivételt. Idesoroljuk Forbát Imrét, Földes Sándort, Reininger Józsefet, Kazsirnir Károlyt, Prerau Margotot és az említett Morvay Gyulát, Sellyei Józsefet és Kossányi Józsefet. Forbát Imre az emigráns irodalom alkonyán jelentkezett túlfűtött szélsőséges lírával, melynek irányított jellegét művészi törekvéseivel nem tudta összeegyeztetni. További fejlődésében enyhül a költő forradalmi lázongása, színei festőibbek, hangja nyugodtabb, de utolsó kötete újra a kollektív lírikusé, aki mindenütt a szociális nyomor képeit látja és hadat üzen a polgári műveltség szépségeinek. Verstechnikája különleges költői tehetségről ad számot. Szeszélyes lírikus, kész széttörni a legtökéletesebb formát, ha túláradó érzelmei így kívánják, viszont hajlandó a legszenvedélyesebb osztálylírát is szonettformába rendezni. Csalódott költő. Lélektani törése kétségtelen, a költői küldetésről homályos képzetei vannak. Versformája szonett és szabadvers, nyelve széles skálájú irodalmi nyelv, amit gyakran lerontanak művészietlen kitételei. 1898-ban született Bökönyén. Orvosi tanulmányait Prágában végezte, majd fogorvos lett Mährisch Ostrauban. Művei: Versek (Bécs 1922), Vándordal (Érsekújvár 1923), Favágók (Pozsony 1930). Földes Sándor a háborútól és forradalmaktól megtépett fáradt költő mezében lép közönsége elé és lázadó lírája évtizedes fejlődés után tompított hangulati költészetté kristályosodik. Első két kötetében fogalmi és érzelmi zűrzavar uralkodik, a versek írója súlyos eszmei és erkölcsi gátlásokkal küzd, melyektől legújabban verseiben sem mentesül egészen. Rímelésről Földesnél nem beszélhetünk. Lírája versformába tördelt próza. Komáromi szocialista költő és újságíró. Művei: Emberország (Komárom 1922), Tömeg (Komárom 1923), Én öltelek meg? (színi jelenetek Komárom 1926), Némák indulója (Komárom 1935). Morvay Gyula a kisebbségi zsellérség költője versben és prózában a felvidéki magyar falu elfojtott sorsát szemlélteti, mely ellen forradalmi erővel lázad. Lírája kortünete az elsikkadó kisebbségi parasztsorsnak. Figyelemreméltó sajátos jelenség, tagadhatatlan költői érzékkel, formakészséggel. 1905-ben született Pereden. Tnrdoskeddi tanító, költő és regényíró. 372