Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Lustrum

LUSTRUM és le akarták szúrni, ingét feltépve ki­áltott rájuik: „ide szúrjatok ha inertek." A megszállók üldözték, inert magyarsá­gát mindenütt hangoztatta, rokkantdíját is elvonták. A legkilátástalanabb időben is lelkesített, bátorított és magyarságuk kemény megváltására buzdította kör­nyezetét. Berner Lajos keresikedő, Beregardó. A politikai mozgalmakban nem vett részt, de a magyarság kulturális és szociális küzdelmeit hatékonyan támogatta. A cseh hatóságok fenyegetései, erőszakos­kodásai csak megerősítették hazafias hitét és családjával együtt magyar isko­lában járt, magyar lapot járatott, ma­gyarnak vallotta magát. Berszán Imre fodrászmester, Aknaszki­lina. A kárpátaljai magyar ifjúság test­edzése terén kitűnt értékes szervező­képességével. Az első kárpátaljai ma­gyar futballklub intézője. Hazafias pro­pagandatevékenysége miatt a cselh ható­ságok házkutatásokkal zaklatták. A nemzetőrség tagja. Blumenstein Hermann kovácsmester, Komárom. 1881-ben Csuzon született. A világháborúban az orosz és olasz fron­ton harcolt. Kitüntetései Károly cs. k., vaskereszt, háborús emlékérem. Család­jával együtt alapítótagja a magyar párt­nak. A magyar kultúrát ápolta és tá­mogatta a magyar mozgalmakat. A cse­hek többször tartottak házkutatást laká­sában. Beszédes Lajos vezető körjegyző Csi­cson. 1898-ban született. Középiskoláit Komáromban végezte. A háborúból több kitüntetéssel jött haza s a cserkészmoz­galomíban tevékenykedett. A magyar erdei iskola megszervezésével a felvidéki cserkészet számára szükséges tisztek egységes kiképzését tette lehetővé. Az Egyesült Magyar Párt helyi szervezeté­nek elnöke. Bertók Béla ref. lelkész, Munkács. Szül. 1873-ban Munkácson. Az őszinte, önzet­len hazaszeretetnek mintaképe. Amikor a húszéves cseh megszállás alatt a nem­zeti ellenállás terén kifejtett tevékeny­ségének leírását kértük, ezekkel a sza­vakkal válaszolt: „Teljesítettem magyar kötelességemet." Béressy Sándor banktisztviselő. Felvi­déki családból származott Budapestre, A Bercsényi Kör és a felvidéki szövet­ség tagja és munkájuknak áldozatkész támogatója. Id. Bihary László dohánykisárus, Ko­márom. Szül. 1882. A világháborúban 15 hónapot töltött a Dalmát és déltiroli fronton és mint 35 százalékos hadirok­kant szerelt le. 1919-ben bekapcsolódott a csehellenes mozgalomba, amikor Ko­máromban a fegyverfogható, megbíz­ható magyar testvéreket megszervezték, hogy fegyveres erővel verjék ki a bitor­lókat. Az utolsó órában azonban Buda­pestről leintették őket. Ekkor megindí­tották a magyarság másik küzdelmét. Harcolt a magyar pártban, majd később nagy elszántsággal egy másik mozga­lomba kapcsolódott bele és éveken ke­resztül eredményesen dolgozott a köz­társaság íbomlasztásán. De 1937-ben 28 társával együtt elfogják, kémkedés miatt 14 évi fegyházra itélik, amelyből 33 hónapot kitöltött. Rabságából a müncheni megállapodás szabadította ki. Testileg, lelkileg megtörve, anyagilag teljesen tönkretéve 'hagyta öt a cseh bitorlás. Blaszberger Samu bőrkereskedő, Rahó. Birósz János erdészeti tisztviselő és ven­déglős, Kőrösmező. Iskoláit Kőrösmezőn és Selmecbányán végezte. 1928 óta az állami erdészeti hivatalnál mint tiszt­viselő működik, a cseh megszállás alatt magyar magatartása miatt nem nevez­ték ki. 465

Next

/
Oldalképek
Tartalom