Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Lustrum

LUSTRUM Blau Sándor pékmester, Szene. Szül. Ï 874 Hódmezővásárhely. Blum Márton vendéglős, Munkács. 1896­ban szül. ugyanott. A világháborúban résztveit az Összeomlásig, majd a fehér gárdában harcolt a vörösök ellen. A cseh megszállás alatt számtalan esetben zaklatták a megszállók. Bertalan Géza Beszkárt-tisztviselő. Mun­kácson az ellenforradalom szervezése körül tevékenykedett, majd a Magyar Párt szervezője és pénztárosa lett. Ma­gatartása miatt sok üldözésben volt ré­sze. 1921-ben annyira fokozódott a cse­hek hisztériás magyar üldözése, hogy kénytelen volt elhagyni működése terü­letét. Boeskay József nagyszöllősi lakós, ny. vra. hajdúkáplár. 1862-ben születet I Tomosfán Szepes megyében. Régi sze­pességi magyar család sarja. Felesége szül. Csorba Ilona, gyermekei: István, János, Mária. Mint a magyar nemzeti párt rendes tagját, hazafias magatartá­sáért a csehek nyugdíjazták. Bogár József géplakatos. Még magyar iskoláiban szívta magáiba a Haza szere­letét. Férfikora legelején lett „cseh­szlovák' — forma szerint. Szívéiben, acélosakarásáíban lelkes, dolgozó, koc­kázatot is vállalni tudó magyar maradt. Kockázatos, veszélyes megbízatásokat vállalt s amikor már tarthatatlan volt számára a helyzet — mert a cseh impé­rium hatalmasai elfogatóparancsot ad­tak ki ellene — sikerült átszöknie a magyar (határon. A magyar sors azzal ajándékozta meg hűségéért, hogy a hon­védség tisztította meg előtte az utat a boldog hazatéréshez. Bogyó András ny. vasúti segédtiszt, Tardoskedd. Szül. 1863. A cseh meg­szállás alatt a magyar párt alapító tagja, négy évig községi bíró és 20 éven ke­resztül községi képviselőtestületi tag. Minden magyarellenes ügynek kímélet­len ellensége volt. Jelenleg a magyar párt helyi elnöke. Boldizsár Menyhért ny. Máv. segédtiszt, Budapest. Szül. 1895 Udvard. A meg­szálláskor fegyvert fogott és résztvett a csehek ikiverésében. Ezért menekülni kellett. Az egész megszállás alatt nem térhetett vissza Udvardxa. A felszabadu­lás részére kétszeres örömünnep volt, mert Ihász év után először láthatta vi­szont szülőföldjét. Bornstein-Bodnár Hugó munkácsi szár­mazású családból születelt Kisvárdán í 886-ban. Középiskolába Munkácson járt aztán kereskedő lett és felköltözött Rudapestre. A pestreszakadt munkácsiak összejöveteleinek ismert és népszerű alakja. Bonyhádi Samu fa kereskedő, Szene. Szül. 1869, Csütörtök. Családja régi helyi család, akik a magyar szellemeit a cseh megszállás alatt gondosan ápolták. Ifj. Bolyki János író, malomigazgató, Érsekújvár. Tartalékos hadnagy, 75 szá­zalékos hadirokkant. A magyar párt ve­zetőtagja. Ismertnevü, jeles író és publi­cista. Rendkívüli hatású irodalmi és po­litikai tevékenysége miatt a cseh hatósá­gok hajtóvadászatot rendeztek ellene. A cseh-szlovák nemzet elleni izgatás és a cseh nemzet elleni szervezkedés miatt kétizben fogházbüntetést szenvedett, hatizben pénzbüntetésre Ítélték. A cseh állampolgárságot megvonták tőle és hontalanítolták. Szerkesztője a „Magyar család" című társadalmi folyóiratnak. Ismertebb müvei: Csodavárók (1932). Veszteglő mozdonyom (1935). Költő és népe (1936). Boncz Ferenc tanügyi tanácsos, földbir­tokos, emléklapos lovastüzér főhadnagy, régi udvardi nemesi családból született 466

Next

/
Oldalképek
Tartalom