Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Kemény Gábor: Északi magyar szellem

KEMÉNY GÁBO H Eposz-szórványok Az epikai méltatás zárószavában kötelességünk megemlékezni a kisebbségi irodalom egyetlen époszírójáról, Fülöp Árpádról, aki mint nyugalmazott ungvári középiskolai tanár 1910 és 1925 között írta művei nagyrészét. Életének főműve, a Hunyadi-éposz, mindmáig kiadatlan. Négyessy László többízben elismerően nyilatkozott róla. Az éposz alapgondolata: az Úr megvédelmezi a török által veszélyeztetett nyugati keresztény államokat, ha azok a Hunyadiak szavára hallgatnak. Ezen kívül a szerző következő müveiről van tudomásunk: A Megváltó (drámai költemény, 1897), Csíksomlyói nagypénteki misztériumok (szerző fedezte fel, Régi Magyar Könyvtár III. köt.), Költemények (Ungvár, 1911), Az ember (drámai költemény), Kapisztrán (történelmi színmű), Betlehem (színmű 4 felvonásban), Virágénekek (kéziratban). A felvidéki magyar tudományos irodalom kezdetei Trianon előtt nem volt tudományos élet a Felvidéken. A kisebbségi sorsban is csak kísérletekről számolhatunk be, mint a területi tudományos művelődés kezdeteiről. A Csehszlovákiának nevezett államtákolmányban nem nyílott alkalom tudományos központ kialakítására s 1934-ig még a tudományos folyóirat fogalma is ösineretlen a Felvidéken. A felvidéki tudományos író eszközök és lehetőségek nélkül magára maradt és helyzete vigasztalanabb volt a kisebbségi szépírónál is, mert kutatásainak eredményeit csak a legritkább esetben tudta közölni társadalmával. Ebben a sivár helyzetképben is akadt néhány jelenség, amely megállásra és méltatásra készteti a kutatót. Baranyai József Komáromban a helytörténeti vizsgálat alapjait teszi le. A Felvidék spiritusz magisztere, néhai Alapy Gyula a vágújhelyi FAhey Gyulával és a tudós szögyénvi plébánossal, H aie z I Kálmánnal jólsikerült táji monográfiák egész sorát jelentette meg. A művészettörténetnek is több lelkes ismertetője támadt. A kassai Benczúr Vilmos, az eperjesi Flórián Kata, a pozsonyi Benyovszky Károly, a kassai német, illetőleg a pozsonyi magyar színművészet történetét írják. Brogyányi Kálmán a felvidéki festőművészet (Festőművészet Szlovenszkón), Nagy Barna a pozsonyi képzőművészet, Pfeiffer Miklós és Wiek Béla a felvidéki egyháztörténet és művészet vonatkozásait tárják fel. 398