Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])
Kemény Gábor: Északi magyar szellem
KEMÉNY GÁ BO H A felfelé szivárgó népi magyarság hile a korszak nagy magyar koncepciója, — elmélet maradt. Sajnos, mindmáig csak közhangulatnak tudjuk elkönyvelni a kisebbségi szellem megkapóan érdekes jelentkezését, melyben az egyéni ambíciók túlzott kihangsúlyozása miatt az egyesek által a közösség felé vallott gondolat nem vált a kisebbségi tömeget mozgató reálpolitikai tartalommá. Nagy hibája volt ennek a későbbi «nemzedéktudat»-nak, hogy gazdasági területen nem teremtette meg korszerű gazdasági bázisait. így a galántai Hanza-Szövetkezet kivételével az elcsatolt magyarság minden szövetkezeti egységét elvesztette a válságos első évek idején. Mindenesetre nem tagadhatjuk meg a Kisebbségi Géniusz jelentkezésétől a szándék komolyságát. Nem egy költő lázas víziója és faji vívódása jelenti az új lelkiség jelenlétét, hanem az a kényszerű felismerés, hogy a kisebbségi magyarságban felébredt a «másság»-érzet: a magyarabb magyar forrongó hite. Ez az a korszak, amikor a felvidéki magyar népcsoport súrolja az osztálytalan magyar társadalom határát s hogy nem ér el ide, annak nem a kisebbségi tőke teljes hiánya, hanem annak kiegyenlítetlensége a magyarázata. Szalatnai találóan írja a kisebbségi lélek első kitöréséről: «A kisebbségi sors szoritójából kiröppent vallomás őszinte volt, keresetlen, de olykor durva fogalmazású, ideges hullámú». Ha elemezni próbáljuk a kihangsúlyozottan kisebbségi időszak összetételét, annak szellemi alkatában az annyit emlegetett Ady—Szabó—Móricz ideológiai hatáson kívül eredményes szervező jelleget is találunk. így az első évek egységesítő kísérleteiben sejtetett országos kulturegylet is ezidőtájt valósul meg Szemke (Szlovenszkói Magyar Kultúr Egylet) néven. Mi a Szemke? Első nyomait a kisebbségi kulturpolitikusok 1923. évi tanácskozásain találjuk, amikor az országos Petőfi-centenárium áhítatában kisebbségi kulturegységről, egészséges decentralizációról ábrándoznak a kisebbségi kultúra vezetői. Sőt a kísérletek szála mintha visszanyúlna az 1920. évi, forrongó lelkesedéssel, 3000 kisebbségi magyar jelenlétében megalakított komáromi Magyar Népszövetség tervezetéig. A valóságban 1925-ben alakul meg a Szlovenszkói Magyar Kultur Egylet. Már az év elején döntő jellegű tanácskozások folynak a kisebbségi nyelvterület központjaiban: Pozsonyban, Komáromban és Kassán. Ezekbe a tanácskozásokba bekapcsolódik a prágai magyar írókolónia is és a Prágai Magyar Hírlap, Alapy Gyula dr.-ral, a komáromi Jókai Egyesület elnökével egyetértésben felkéri a kisebbségi politika és irodalom két kiváló szakemberét, kisebbségpolitikai részről dr. Flachbarth Ernőt, kultúrpolitika teréről Sziklay Ferenc dr.-t, hogy olyan természetű elaborátumot készítsenek, mellyel elejét vennék minden 308
