Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Kemény Gábor: Északi magyar szellem

ÉSZAKI MAGYAR SZELLEM betiltási lehetőségnek. Sziklay Ferenc és Flachbarth dr. lefordítják a szudétanémetség „

Deutscher Kulturverband"-jának alapszabályait és ezt a szószerint átvett tervezetet nyújtják be elfogadás végett. Mielőtt még megszületnék a végleges döntés — ez csak 1928-ban következik be — már országszerte folyik a helyi szervezetek és taglétszámok gyűjtése. Önkénytelenül is két részre oszlik a szervezés: szlovákiai és kárpátaljai részre, de a szlovákiai szervezés keretén belül is két élesen különböző csoportot találunk: nyugat- és keletszlovákiai Széhikét. A kárpátaljai kultúregyesület hivatalos nevét 1932 körül határozzák meg Premke (Podkarpatszká Ruszi Magyar Kultur Egylet) néven. A szervező munka nem mindenütt halad egyenletesen, amit a helyi szervezetek számaránya is bizonyít. Oka, hogy Nyugat- és Kelet-Felvidéken különböző területi adottságok állottak az országos mozgalom rendelkezésére. A nyugati összefüggő nyelvterületen várakozáson felüli eredménnyel zárult a szervezés első ideje (1927—32). 1932-ben, tehát három évvel az ismertetett korszak lezárulta után több mint SO agilisan működő nyugati szervezetet tart nyilván a komáromi központ spiritusz magisztere, Alapy Gyula és fáradhatatlan főtitkára, Szombathy Viktor. Keleten széthulló és szórványos nyelvterülettel kellett számolniok a szervezőknek. A kárpátaljai határszélen ekkor már teljes a nyelvterületi szakadás és ez a főoka annak, hogy ugyanez idő alatt csak 18 helyi szervezetet tart nyilván a Darkó István vezetése mellett lefolytatott szervező mozgalom. Ennek a számbeli különbségnek nemcsak területi okai vannak. Aránytalanul nagyobb a nyugatfelvidéki magyarság áldozatkészsége is. A 80 helyi szervezetből két esztendő alatt közel 30 községben épül kultúrház. —• Nyugaton, Keleten ilyen eredményről csak 1934 táján számolhatunk be. Kárpátalján 1935-ig 20 helyi szervezet alakult, 1929ben még csak tervek kovácsolódnak és hangos, de eredménytelen hirlapi beigérések. Mi a Szemke jelentősége a kisebbségi öntudat korában? Lecsapódása volt ez a nagyszerű terv a kisebbségi társadalmat átható egyetemes forrongásnak, szertehullámzó, keretnélküli ideológiáknak, ígéretekben élő tenniakarásnak. Szilárd pont, ahonnan ki lehet védeni a magyar falu és népe ellen irányított szellemi támadásokat, ahol alá lehet támasztani a kisebbségi művelődés rozzant eresztékét, ahonnan vissza lehet szorítani az emberi műveltség és népiség erejével a magyar tömbökbe ékszerűen beszivárgó szláv kultúráramlatokat. Ahol súlyos a magyar szó sorsa, ott vívja legigazibb harcát a Kultúregylet. A zobori nyelvi félsziget szláv tengertől karéjban övezett hét magyar községében, a gömöri nyelvhatáron, sárosi szigetközségekben vagy kárpátaljai nyelvszórványokon épp úgy jelentkezik, mint ahogy öntudatosít és kultúrát szolgál a «hivatalos» statisztikák szerint húszszázalékos magyarságot is nélkülöző felvidéki kisvárosokban. Érdekes jelenség, hogy a váro309 r