Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Lustrum

LUSTRUM vitéz Keresztesy Elemér m. kir. százados, Budapest, ősrégi felvidéki család tagja. A világháborúban a román és olasz fronton harcolt. Számos hadikitüintetés tulajdonosa. A harctéren megsebesült és mint lábadozót éri a cseh megszállás, Ungváron. Kénytelen elmenekülni Munkácsra, ahol részt vesz az ellenforradalomban. 1919 óta tagja a magyar nemzeti hadseregnek. Dr. Kertész Ede, ny. kir. törvényszéki bíró. Beregszász. Szül. 1869 Tiszakóró dan. A eseih megszállás alatt állandóan és szívós kitartással harcolt a magyar nyelvnek a bírógyakorlatban való fokozottabb érvényesülése és a beregszászi törvényszéknek, mint magy árjellegű bíróságnak fennmaradása érdekében Mint a Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület és az évszázados Beregvármegyei Kaszinó választmányi tagja résztvett ezeknek az egyesületeknek a magyarság érdekében kifejtett küzdelmében. Keszler Sámuel, gáti kisbirtokos. Magyarnak született s magyarnak élt a két nehéz évtized alatt is. Gyermekeit nemzeti szellemben nevelte. A kisebbségi küzdelmekben résztvett s hűséggel várta, hogy a papiroshatárok megszűnjenek és az elszakított rész újból csatlakozzék az anyaországhoz. Keszner Dávid (Keszner Benedek és fia) fa- és terménykereskedő. Királyhelmec. Kékedy Gábor v. rendőrségi tisztv, újságíró. Faluszlatina. 1924—1934-ig megjelent cikkeiben nagy bátorsággal ostorozza az elnyomó cseh uralmat. Igen fontos, életét kockáztató megbízatásokat vállalt az anyaországból s azokat mindig a legjobban végrehajtja. Hétízben tartóztatták le s büntették meg kisebbnagyobb időre. A hatalom megküzdeni nem tudott vele máskép, tehát 5 évre tébolydába záratta. A világháboruból is alaposan kivette a részét, önként jelentkezett szolgálatra a háború kitörésekor s az összeomlásig mint a 12. honvédgyalogezred tizedese harcolt az olasz és orosz fronton; kétízben megsebesült. néhai Kinczig Ferenc földbirtokos, Jánosi. Szül. 1855 Aradon. Középiskoláit szülővárosában, a gazdasági akadémiát Magyaróváron végezte. 1901-ben hunyt el, azóta a családi birtokot özvegye vette át. Dénes fia hősi halált halt a világháborúban. A cseh megszállás alatt a birtokát súlyos adókkal terhelték, majd később nagy részét felparcellázták. Dr. Kiró Sándor beregszászi ügyvéd. Szül. 1885 Munkácson. Beregszászon résztvett az ellenforradalomban, majd 1921-ben Prágába ment és több küldöttség élén harcolt a magyar jogokért. A kultúra és színművészet nagylelkű barátja. Sikerült tartományi szubvenciót kieszközölnie a magyar társulatnak s a segélyezés kellő menetéről maga gondoskodott Kis András gazdálkodó, Bues. A világháborúban részt vett és három és fél évig hadifogságban szenvedett. A Magyar Pártnak zászlóbontás óta tagja. A bucsi magyarság mozgalmiadban jelentős szerepet vállalt, áldozatkész önzetlen hűséggel. Kis Mihály gazdálkodó, Búos. A világháborúban szakaszvezetői rangban szolgált. Orosz hadifogsába került, 1915— 1918-ig. A Magyar Párt zászlóbontásánál már komoly szervező tevékenységet fejtett ki. Néhány éven keresztül a helyi szervezet elnöki tisztségét viseli és áldozatkész, lelkes, hazafias munkájával jelentősen hozzájárult a bucsi magyarság politikai öntudatának megszilárdításához. Kiss János, beregszászi vágóhídi felügyelő, 3 évi háborús katonáskodás 498