Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Lustrum

LUSTRUM után som szikul meg harcolni eleseti népe érdekeiért. A kárpátaljai magyar mozgalom egyik kiemelkedő alakja. Fá­radhatatlan munkával közel 50 község­ben szervezte meg a magyarság harcos pártalakulatait. A magyar igazság győ­zelmébe vetett hitét a csehek temérdek üldözéssel sem tudták megtörni. Kiss Kálmán gazdálkodó. Fiatalságát a háboruelőtti magyarság aranykorában élite le. A világháborút mint csapattiszt harcolta végig. Az összeomlás után igaz magyar maradt a megnehezült és ki­sebbségbe szorított magyarság életének minden vonatkozásában. AM. N. P. hasznos, lelkes tagja; mint református egyházának presbitere pedig sokat fára­dozott a hitélet fejlesztése terén. Dr. Kiss Károly földbirtokos, Rozsnyó. Szül. 1890. Középiskoláit helyben, a fő­iskolát Kolozsvárott végezte, 1913-ban joggyakornok a szolnoki törvényszéken. A világháborúban résztvett, mint főhad­nagy szerelt le. Kitüntetése a koronás arany érdemkereszt vitézségi szalaggal. A megszállás alatt birtokára vonult visz­sza. A Magyar Nemzeti Pártnak megala­kulása óta tagja. A városi képviselő­testület tagja, két cikluson keresztül tanácstag, rövidebb ideig városbíró. Rozsnyó város mezőgazdasági bizottsá­gának elnöke. Az evangélikus egyház presbiterje. Jelenleg a rozsnyói járás­bíróság mellett mint ügyészi meghízott működik. Dr. Klein Aladár imaloimtulajdomos, Érsekújvár. Az Egyesült Magyar Párt tagja. Minden magyar megmozdulás lel­kes híve. Szociális és kulturális téren önzetlenül támogatta a magyar ügyet. Klein Árpád szesznagykereskedő és vendéglős, Csap. Szül. 1884. Részt vett a világháborúban és több kitüntetéssel: háborús emlék, koronás vas érdem­kereszt, vas érdem korona nélkül, Ká­roly csk., mint őrmester szerelt le. Ma­gyarságáért életét kockáztatta a román megszállás alatt. Az Egyesült Magyar Párt tagja. Klein Hermann, ungvári porcellánkc­reskedő, a világháború alatt az orosz és olasz frontokon teljesített szolgálatot és a cseh uralom alatt — bár tudta, hogy üzletéből a zsarnokok bármikor kifor­gathatják — mindvégig magyarnak val­lotta magát. Klein Izidor, nagyszöllős i főrabbi, a nagyszöllősi kultúra lelkes híve és támo­gatója, a magyar állameszmény rajon­gója, részt vett mindazokban a magyar megmozdulásokban, amelyekben papi állása nem gátolta meg. Klein János kereskedő, Párkány. Szül. 1900 Lőcsén. Részt vett a világháború­ban. A cseh megszállás kezdetétől har­cosa volt a magyar ügynek, egyengette a magyar feltámadás útját, bár tudta, hogy ezért üldözés, házkutatás és börtön jár. Félredobott minden alkalmat, ami zipser származásánál fogva kínálkozott és vállalta a magyar kálvária útját. Fe­leségével, Bartus Máriával együtt letar­tóztatták s „hazaárulásért" börtönre és súlyos pénzbüntetésre ítélték. Gyerme­keik, a 10 éves Attila és a 9 éves Lóránt, árván maradtak, szülők nélkül. Így már korán lelkükbe vésődött a csehek elleni gyűlölet. A müncheni egyezmény azután megszüntette pozsonyi rabságát. Tudta, hogy cselekedeteiért börtön jár, de nem­zete szava mindennél erősebb volt. Dr. Klein Jenő ügyvéd, Beregszász. Szül. 1877 Tiszaszalka. A világháborúban mint honvéd tüzérhadnagy vett részt. A bronz vitézségi érem, Károly csk. tulaj­donosa. 1919 ben a beregszászi ellenfor­radalmi mozgalom egyik előharcosa. 1922-ben megalakította Szentiványi Jó­zsef orsz.-gyiil. képviselővel és néhai dr. Bakó Gáborral a kisgazdapárt be reg­499

Next

/
Oldalképek
Tartalom