Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Rády Elemér: A felvidéki magyar politika húsz éve

RÁDY ELEMÉR Géza dr. voltak. A párt megalapítói abból az elgondolásból indultak ki, hogy az osztályalapon szervezett városi munkássághoz és iparossághoz csak a szociális eszmék meghirdetésével juthatnak el, s a marxizmussal szemben csak úgy érhetnek el sikereket, ha szintén határozott szociálpolitikai elgondolást hirdetnek. A keresztényszociálizmus ekkor egyébként is Európaszerte új lendületet vett és Ausztriában kormányra is került. Ez az alap a vallásos felvidéki tömegekhez közelebb is állott, mint a marxizmus és a cseh állam féktelen liberális és atheista politikája. A kassai szervezkedés után rövidesen Pozsonyban is megindult a keresztényszociálista párt szervezése. Itt az irányítók Lelley Jenő, Tóbler János, Jabloniczky János és Bittó Dénes voltak. A keresztényszociálista párt elsősorban a városi tömegekre épített és míg a felvidéki politikában, mint önálló párt szerepelt, nagy tömegeit mindig a városi polgárságból sorakoztatta fel. A párt 1920 március 23-ikán Pozsonyban tartotta első kongreszszusát, amelyen a párt elnökévé Lelley Jenő dr.-t választották. A párt az Országos Magyar-Német Keresztényszociálista Párt nevet vette fel és bár a túlsúly mindig a magyar elemen volt, a párt az őslakos gondolatot hirdette, abból indulva ki, hogy a Felvidék magyarérzelmü német, majd később szlovák elemeit is bekapcsolja az ellenzéki munkába. Amikor nagyobb szlovák tömegeket is tudott megmozgatni, nevét Országos Keresztényszociálista Párttá változtatta. A felvidéki magyarság másik pártpolitikai szervezkedése a régi Nagyatádi-féle kisgazdapártból indult el. Ez a párt is két központban kezdte meg életét. Az egyik Komárom volt, ahol Fiissy Kálmán és Mohácsy János dr. ügyvéd 1920 február 17-ikén indította meg a szervezkedést. A másik központ Rimaszombat volt, ahol a párt magját a Gömör-Nógrádmegyei Gazdasági Egyesület képezte és a párt első tagjai ennek az egyesületnek beszervezett gazdái voltak. Itt a szervezés megindítása Szent-lvány József, Törköly József és Fodor Jenő nevéhez fűződik. A párt látszólag osztályjelleggel bírt, valójában azonban szintén átfogó nemzeti szervezet volt. Már 1922-ben az eredeti Magyar Földmíves és Kisgazda Párt nevet Országos Magyar Kisgazda Földmíves és Kisiparos Párt névre módosította, jelezve, hogy a kisiparosság rétegeit is bekapcsolta munkájába, 1925-ben pedig, amikor a nemzeti szervezkedést a cseh kormányzat már nem tiltotta meg, Magyar Nemzeti Párttá alakult. Mindkét párt kezdetben a Felvidék szlovenszkói részében szervezkedett, mert Kárpátalján a katonai diktatúra tovább tartott és lehetetlenné tette a szervezkedést. 1920 augusztusában Kárpátalján is megindult a szervezkedés, megalakultak a két párt szervezetei, ezek mellett azonban még egy harmadik párt is jelentkezett, a Kárpátaljai Magyar Jogpárt. Mind a három párt a legszorosabb egységben dolgozott a magyar érdekekért. 98