Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Rády Elemér: A felvidéki magyar politika húsz éve

A FELVIDÉKI POLITIKA 20 ÉVE 1920 április 15-ikén a forradalmi nemzetgyűlés befejezte munkáját és Csehország választásokra készülődött. Tekintve, hogy az alkotmány betűi szerint Csehszlovákia demokratikus köztársaság volt, amelyben minden állampolgárnak biztosították az egyenlő arányos titkos választójogot, a magyarság politikai szervezkedése elé sem gördíthettek olyan akadályokat, mint a megszállás első hónapjaiban. A párt vezetőinek számos akadállyal kellett megküzdeniök, de a szervezés munkája mégis elindulhatott. A választásokig kevés idő állott rendelkezésre. A választójogi törvény is új volt és rengeteg «buktatót» tartalmazott. Az arányos választójog megcsúfolása volt a kerületek beosztása, mert a választójogi törvény végrehajtási utasítását készítő közigazgatási szakemberek nagyszerű választási matematikával a kerületeket úgy osztották be, hogy ezzel a magyarság parlamenti képviseletének mintegy 40 százalékától elesett. Amig a cseh és szlovák kerületekben ugyanis egy-egy képviselői mandátumhoz mintegy 19.000 szavazat kellett, addig a német kerületekben 2A.000, a magyar kerületekben pedig körülbelül 27.000 szavazatra volt szükség. Még nagyobb volt az aránytalanság a szenátori mandátumok elosztásánál. Mindennek ellenére az első választási küzdelem nagyszerű eredménynyel végződött a magyarság számára. Pedig a hatósági terror mindent megtett, hogy a magyarságot elüsse az őt megillető parlamenti képviselettől, s ha a terrort nem találták elegendőnek, a húsz esztendő alatt gyakran megismételt fogáshoz folyamodtak: ál-magyar pártokat indítottak a választási küzdelemben, hogy így a felvidéki magyarok szavazatai megoszoljanak. Ilyen meglepetés volt már az első választás alkalmával, hogy 1920 április 25-ikén a cseh kormány Seitz Viktor losonci ügyvédnek engedélyt adott arra, hogy Magyar Nemzeti Párt néven pártot alapítson és résztvegyen a választási harcban. Amit tehát a magyarság vezetőinek nem sikerült elérniök, azt egy cseh zsoldos kormánytámogatással kapta meg, magyarnevű pártot szervezhetett. Ennek a pártnak a veresége azonban csúfos volt. A választáson mindössze 4214 szavazatot tudott összeszedni, ugyanakkor, amikor a másik két magyar párt 165.875 szavazatot kapott és 6 képviselőt küldhetett az első választás útján összeülő nemzetgyűlésbe. Ugyanakkor a szociáldemokrata párt 108.546 szavazatot szerzett, aminek alapján négy képviselői mandátumhoz jutott. Rövid idő alatt számos hatósági akadályon keresztül (így például a kassai kerületben a kisgazdapártot nem engedték indulni és így annak vezére, Szent-Ivány József, a keresztényszocialista párt listáján került be a parlamentbe), az első nyilt politikai harcot nagyszerű eredménnyel vívta meg a magyarság. Ezzel a nemzetgyűlési választással zárul le a felvidéki magyarság első politikai korszaka. Az elkövetkező években most már a felvidéki magyarok politikailag szervezetten vívják nehéz önvédelmi harcukat. 99