Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Rády Elemér: A felvidéki magyar politika húsz éve

A FELVIDÉKI POLITIKA 20 ÉVE tatni. Ha 1918-tól 1938-ig Csehszlovákia élén nem a pillanatnyi sikerektől megkótyagosodott és a realitásokat mérlegelni nem tudó, nagyzási hóbortba esett fantaszták állanak, Csehország talán kevesebb megrázkódtatással tudja a németséggel rendezni viszonyát. De ehhez le kellett volna mondani a Kárpátokon túli uralom kalandjáról. A történelmi tanulságot többször és alaposabban kellett volna Csehszlovákia vezetőinek levonniok. Nem lett volna szabad megfeledkezni arról, hogy a Kárpátokon túl csak rövid kalandokra vállalkozhattak a múltban is, amikor például a huszita háborúk idején szintén nagy világmegváltó tervekkel léptek fel, szintén átkalandoztak a Kárpátokon túlra, de Jiskráék rablókalandja — a történelem érdekes játéka —, szintén csak húsz esztendeig tartott. Csehszlovákia rövid húszesztendős életéből egykor még sok tanulságot fog levonni a történelem. A mi számunkra ma, amikor az ősi Felvidék színmagyar területei és ezekkel együtt mintegy egymillió magyar visszatért Szent István koronája alá, ennek a húsz esztendőnek a története szintén sok tanulságot tartalmaz. Miként alakította ki húsz esztendő alatt a felvidéki magyarság önvédelmi frontját, mik a helyes kisebbségi politika alapelvei és nem utolsó sorban, hogyan valósítható meg az a nemzeti egység, amelyet a felvidéki magyarság rövid két évtized alatt önmagából kitermelt? — ezek azok a kérdések, amelyekre a felvidéki magyarság húsz esztendős múltjának analizálása során felelnünk kell. Még egy szempontból érdekes a húszesztendős felvidéki cseh kaland; ez az első alkalom ugyanis, hogy a magyarságnak egy nagyobb tömege szláv impérium alá került. A magyar népiség első alkalommal érintkezett úgy a szlávsággal, hogy ez képviselte az államhatalmat. Ennek a húsz esztendőnek kellett kitermelnie magából azt a szérumot, amely a magyar népi rétegeket az elszlávosodástól megóvja. Ma még kevesen látják, hogy a magyar népiség szempontjából a legnagyobb veszedelem a szláv közelség. A Felvidéken folytatott komoly helytörténeti tanulmányok igazolják, hogy a szlávság népi határai már évszázadok óta egyre veszedelmesebben nyomulnak dél felé. A szlávság a maga lágyságával szinte észrevétlenül ömlik bele a magyar népi állományba. Amidőn tehát a magyarság formailag és államjogilag is szoros kapcsolatba kerül egy szláv kollektívummal, megismeri, mert meg kell ismernie a szláv pszichét, ki kell kutatnia azokat az önvédelmi módokat, amelyekkel saját népi tömegeit a szláv befolyás elől elbástyázhatja. Ha a húsz esztendős cseh megszállásnak lehet komoly nemzetpolitikai tanulsága, akkor ez elsősorban a szláv-magyar szomszédság következtében követendő helyes nemzeti és népiségvédő politika módszerének az elsajátítása. A csehszlovák köztársaság megalapításának időpontját 1918 október 28-ikában állapították meg. Ez az a nap, amikor Csehországban tényleg kimondották az Ausztriától való elszakadást és a történelmi cseh tartomá91