Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Lustrum

LUSTRUM Magyarországba költözni. A magyar mérnök- és építészegylet 50 éves tagságát arany emléklappal örökítette meg. 1938-ban bekövetkezett haláláig áldozatkész, hűséges harcosa a felvidéki mozgalmaknak. Felesége szül. lehotkai Lehoczky Anna az Országos Fehérkereszt Egyesület elnöke és a Magyar Vöröskereszt II. o. díszjelvény tulajdonosa. Dr. Illés Miklós külügyminisztériumi s.titkár, Budapest, ösi felvidéki család tagja. Középiskoláit Budapesten, egyetemi tanulmányait Bécs, Páris, London és Genfben végezte. 1933-ban Berlinben a Magyar Távirati Iroda tudósítója, 1935-től 1937-ig a varsói magyar követség sajtóattaséja, 1938-ban fogalmazó, 1939-ben miniszteri s.-titkár a külügyminisztériumban. Jogász korában a magyar irredenta diákmozgalmakban tevékeny részt vett. Ifj. Lakatos János földműves, Deregnyő. A világháborút végigharcolta. Számos hadikitüntetés tulajdonosa. Vitézjelölt. Izsák Imre és Haraszti György közreműködésével megszervezi a helybeli és körzeti magyar pártot. Az 1925. évi cseh választáson a magyar nemzeti párt képviselőjelöltje. A kassai kerület választmányi tagja. 1936 óta az országos választmány tagja. A deregnyői szervezet elnöke. A magyar párt népgyűléseinek állandó szónoka. A magyarság földművesrétegeinek megszervezése körül kifejtett tevékenysége maradandó értékű. Kerekes Imre ősi abaújmegyei családból származik, született Beregszászon. Tanulmányainak befejezése után ipari pályára lép és cukrász lesz. Működött Debrecenben és Szegeden, végül a fővárosba kerül, ahol megtelepszik. A 11. h o n védgyaloge zr e d kötelékében harcol, az összeomlás Kassán éri. 1922-ig megszállt területen tartózkodik. Mint felvidéki ember élénk érdeklődéssel kísérte az eseményeket és az anyaországbeli egyesületekben tevékenykedik a kapcsolatok megszilárdítása körül. Néhai borsovai és tiszakorodi dr. Korctíy Lajos ny. táblabíró. Beregszászon született 187l-ben. ősrégi beregi család tagja. Pályafutása elején joggyakornok Beregszászon, majd albíró Vágsellyén, később Munkácsom albíró. Beregszászon vezető járásbíró, amikor a csehek megszállják a Felvidéket. Izzó hazaszeretete, gerinces magyarsága a cseh hatóságok gyűlöletét vonja maga után. A cseh állameskü letételét megtagadja. Ezért kiutasítják. 1920 elején Budapestre költözik és egészen 1937ben bekövetkezett haláláig fanatikus meggyőződéssel dolgozott a magyar feltámadás, a magyar igazság diadaláért. Lehotkai Lehoczky János ny. ezredes, ösi munkácsi családból származik. Középiskoláit Munkácson, Iglón és Máramarosszigeten végezte el. 1880-ban önkénteskedik; 1890-ben tényleges hadnagy, mint főhadnagy Szabadkán szolgál. 1909-ben a 19. honvédgyalogezredhez Pécsre helyezik, majd a 14-esekhez kerül. Mint őrnagy megy ki a frontra, harcol az orosz, román és albán fronton. Betegsége miatt miint alezredest a honvédelmi minisztériumba osztják be. 1919-ben ezredes lett. A II. osztályú katonai kereszt a kardokkal és a katonai érdemérem, sebesülési érem stb. tulajdonosa. Nyugdíjba vonulása óta lelkes harcosa a Felvidék felszabadításának, Dr. Nizsalovszky Endre, egyetemi tanár. Családi kapcsolatai révén a felvidéki magyarság kulturális és társadalmi mozgalmainak megértő, lelkes támogatója volt. Néhai Németh Kálmán ny. ezredes, ősrégi ulnigmegyei család tagja. Katonai 551