Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])
Lustrum
L USTRUM magyar rádióból értesült, hogy Fancsika újra magyar lesz, a szomszéd gyár kéményének tetejére kitűzte a magyar zászlót. Ugyanekkor éjjel felesége 11 magyar zászlót varrt a község fellobogózására. Tóth Sándor kisbirtokos, Feketeardó. A Magyar Pártnak alapító tagja és helybeli elnöke. A község magyarsága élén állandó harcot folytatott a cseh beolvasztási kísérletek ellen — teljes sikerrel Magyarsága miatt a csehek súlyos adókkal büntették. 1929—1931-ig a község magyar bírója. 1920 júliusában a kivonuló románok magukkal hurcolták és Nagyváradon börtönbe vetették. Tőrös Sándor, református lelkész. Szül. 1894 Szolyván. A világháború alatt, teológus korában, önként jelentkezett frontszolgálatra, ahonnan rokkantan tért viszsza Budapestre. Az összeomlás alatt ellenforradalmi tevékenységet fejt ki, szervezetekbe tömöríti az egyetemi és főiskolai ifjúságot és munkája végeredményeképpen megalapítja a Turul Bajtársi Szövetséget. Néhai dr. Törköly József ügyvéd szená' tor, képviselő, Rimaszombat. A felvidéki magyarság kimagasló nagy egyénisége. A politikai küzdelmek hőse. A kisebbségi sorsban sínylődő magyarság élethalál harcában politikai és publicisztikai tevékenysége állandó tiltakozás volt a cseh elnyomás ellen. Az igazi nagy magyar patriótát megillető hŕla és kegyelet őrzi felejthetetlen emlékét. id. Trakszler István, ny. bányagépész, Aknaszlatina. A világháborúban 1914— 1917-ig küzdött altiszti rangban. A kisebbségi magyarság politikai és kulturális harcában tántoríthatatlan hűséggel teljesítette kötelességét. Emlékezetes bátor kiállása az aknaszlatinai magyar iskola védelmében. A csehek megtorlásul állásvesztéssel sújtották. Trefný Béla. Szül. 1895 Vágszálláson. Tanulmányai elvégzése után Ipolyságon telepedett meg és a rádiós szakmában működött. Részt vett az Egyesült Magyar Párt munkájában s mindvégig megmaradt a magyar állameszme hívének. Tvaroska-Tamás Mihály mérnők, műegyetemi tanulmányait a közbejött világháború miatt csak a harctérről való hazatérése után tudta befejezni. 1921-ben Beregszászra került s ott hamarosan a Keresztény Szocialista Párt titkára lett. Magyarsága miatt rengeteget szenvedett. A csehek háromszor letartóztatták és bebörtönözték, lakását számtalanszor feldúltak, diplomáját nem nosztrifikálták, állampolgárságától megfosztották, tiszti rangját nem ismerték el s a cseh hadseregbe kétszer is behívták közlegényként szolgálattételre. Kassán éppen ismét letartóztatás előtt állt, amikor a felszabadulás visszaadta az ő szabadságát is s hányt-vetett magyar élete nyugodt révbe jutott. F Róm. kath. Tantestület, Udvard. A cseh rabság két évtizede alatt ez a tantestület volt a magyar pártok egységes tábora, mely egyedül állt a tantestületek között. Ezt a miniszter úrral együtt az összes pártvezérek elismerték és példaképül állították a tantestületek elé. Titokban és pótórákon tanították a magyar történelmet és állandó kultúrmunkát fejtettek ki a községben. Nyíltan és egységesen szembeszálltak a hivatalos nyomásnak, amiért a cseh tanfelügyelők állandóan zaklatták az egyéneket s közösséget egyaránt. Urai János budapesti gyáros. Szül. 1893 Munkácson. Középiskoláit Aradon, ipari szaktanulmányait Szegeden végezte el. Négyéves frontszolgálat után Budapesten 539
