Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Lustrum

LUSTRUM telepedett meg. A magyarság megmoz­dulásainak mindig áldozatkész támoga­tója volt. Uray Tivadar, a Nemzeti Színház örö­kös tagja. Szül. 1895. Munkácson. Elemi iskolába szülővárosában, gimnázium­ba Aradon járt, aztán a pesti egyete­men orvostudományokat hallgatott, ké­sőbb pedig engedve művészi hajlamai­nak, elvégezte a Színművészeti Akadé­miát. A cseh és román megszállás után egész családja kénytelen volt szülő­földjéről elmenekülve, Magyarországra költözni. V Vadász Ferenc nyomdatulajdonos, v. lap­tulajdonos, Érsekújvár. Az «Érsekújvár és vidéke» című magyar újság tulajdo­nosa és felelős szerkesztője 40 éven ke­resztül. A cseh megszállás alatt a lapjá­ban megjelenő cikkek hazafias tenden­ciája miatt számtalan sajtópert indítot­tak ellene. Egyénileg és lapján keresztül mindig a Magyar Párt érdekeit szolgálta önzetlenül. Valent Ferenc gazdálkodó, Bart. Az Egyesült Magyar Pártnak tagja. 1932 ­1933-ban a helybeli párt elnöke. Igaz magyar lelkesedéssel vett részt minden magyar megmozdulásban. 1938-ban a cseh képviselőválasztások idején, fárad­hatatlan buzgalommal dolgozott a ma­gyar párt jelöltje érdekében. Vass Béla réf. s.-lelkész, Beregszász. Szül. 1915. A magyar mozgalmakban már diákkorában bekapcsolódott Bereg­szászon. A Magyar Párt részére több bi­zalmas szolgálatot eredményesen telje­sített. A magj-ar párt- és kultúréletben tévékenyen vett részt. Valltovics Imre bankcégvezető, Verebély. Szül. 1901. Közgazdasági egyetemi tanul­mányait Budapesten végezte. A cseh megszállás alatt a felvidéki magyar párt­politikai és kultúrális mozgalmakban résztvett. 1936-ban megalakította a Sz. M. K. E. verebélyi csoportját, aminek ma is elnöke. Természetesen részese volt mindazon üldöztetésnek, ami a szervező és vezető magyarságot érhette. 1930-ban rövid ideig vizsgálati fogságban is volt. Vanek Jenő igazgató, Érsekújvár. A vi­lágháborúban 1915—1918-ig az orosz, olasz és román fronton küzdött. Meg­sebesült. Több hadikitüntetés tulajdo­nosa. 1919-ben a kommün alatt dr. Cser­noch János hercegprímás és az egye­temi ifjak összekötőtisztje. 1925-ben az érsekújvári iparosok és kereskedők szö­vetkezetének tisztviselője. 1930-ban igaz­gatója. Érsekújvár és környéke magyar­sága politikai, kultúrális és gazdasági szervezkedése érdekében fáradhatatlan buzgalommal dolgozott és az elért ered­mények beszédes bizonyítékai lelkes munkájának. Vanger Mihály fűszerkereskedő, Léva. Résztvett a világháborúban; a kis ezüst, bronz vitézségi és az osztrák hadiérem tulajdonosa. Nemzeti alapon nagy tag­létszámú magyar munkáspártot szerve­zett, melynek 6 éven át elnöke és városi képviselőtestületi tagja volt. A Himnusz énekléséért a csehek börtönbe vetették; a komáromi törvényszék felmentette a vád alól, de ezt az ítéletet a pozsonyi törvényszék megsemmisítette. Vanya Ferenc földmíves, Tardoskedd. Szül. 1878. Résztvett a világháborúban. Amikor a cseh megszálló csapatok kö­zeledtek szülőfaluja felé, fegyvert fogott a bitorlók ellen. Az egész megszállás alatt ezért üldözték. A Magyar Párt ala­pító tagja és községi tanácsos volt több éven keresztül. Vass Béla m. tisztviselő, Tornóc. Szül. 1884. Urményen. A világháborúban őr­540

Next

/
Oldalképek
Tartalom