Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Lustrum

LUSTRUM Magyarország feltámadásában való hi­tet. Izzó magyarsága miatt a csehek megfosztották állami papi jövedelmé­től és 12 évig állampolgárság nélkü­liként kezelték. Anyagiakkal nem tö­rődve harcolt a magyar kisebbség védelmében. Tóth Antal füleki szabómester. A hábo­rúban a 4. hegyi tüzérezred szakasz­vezetőjeként szolgált. Többször kitün­tették. Amilyen harcos volt a nagy há­ború alatt, olyan jó harcos maradt a cseh impérium alatt is. A választások alatt testvéreivel együtt egész élharcos különítményt alakított s akadályt és nehézséget nem ismerve agitált a ma­gyar párt érdekében!. Tóth János Jakab gazdálkodó, Ipoly­ság. A világháborúban mint honvéd harcolt. A magyar keresztényszocialista párt tagja. A törvényeket pontosan be­tartotta s így a csehek nem tudtak bele­kotorni. Az ipolyságii gazdák vezetőjük­nek tartották és így a pártnak is sok tagot szerzett. A magyar párt körzeti vezetője és a járási igazoló választ­mánynak helyi elnöke. Jellemző reá, hogy mikor a csehek az agrárpártnak akarták megnyerni támogatását és ezért jutalomképen 300 kat. holdat ígértek neki, az ajánlatot a következő indoko­lással utasította el: «Én magyar ember vagyok». Ezzel mindent megmondott és folytatta tevékenységét a magyarság érdekében. I Tóth Kálmán kántortanító élete tipusos példája a magyar kálváriajárásinak. Ge­rinces magyar magatartása, értékes kul'túrmunkája miatt a nyelvvizsgán is­mételten megbuktatták s mint kisegítő­tanítót évről-évre más-más faluban dol­goztatták éhbérért. Az állandó vándor­lás, téli költözködéseik egyik gyermeke életébe kerültek. 1934-ben végre meg­telepedhetett Szepsiben. Állandó üldö­zések, zaklatások között dolgozik a ma­gyarság egységesítésén s mint a róm. kath. kör színibizottságának elnöke, színielőadások rendezésével a magyar kultúra fenntartásán. A visszacsatolás előtt egy héttel 'börtönbe kerül, de a magyar feltámadás az ő szabadulását is meghozza. Tóth Lajos ny. telekkönyvi igazgató, Ilosna. Szül. 1856 Kamanova. 1878-ban résztvett a boszniai hadjáratban. Pályá­ját 1884-ben kezdte meg az igazságügy­nél és 45 évi közszolgálat után vonult nyugalomba. A cseh rabság alatt mind­végig tagja volt a Magyar Nemzeti Párt­nak. Családjával együtt közismert igaz hazafias magatartása. Minden magyar megmozdulásnak szervezője és támoga­tója volt. Dr. Tőrös Béla, bilkei születésű, bereg­szászi gimnáziumi tanár. Négy éves frontszolgálat után hazament Bereg­szászra. Tevékeny részt vett a nemzeti ellenállás megszervezésében. A beregszá­szi anyagraktár parancsnoka volt és ke­mény kézzel vérbe fojtotta a vörösök fosztogatásait. A megszállás után osztoz­nia kellett az igaz magyarok közös sor­sában: el kellett hagynia szülőföldjét. Tréber János kőművesmester, Ipolyság. Két évig vett részt a világháborúban, fia hősi halált halt. A Magyar Párt tagja, családjával együtt minden magyar ügy­ben szerepet vállalt és minden magyar ügyet támogatott. A csehek sokszor letar­tóztatták. Tóth Péter uradalmi gazda, Fancsika. Bátor, hazafias magatartása miatt, amiért egy cseh rendőrt megvert — mint lázítót a csehek öt hétig fogvatar­tották. Csak kaució ellenében helyezték szabadlábra. Ettől kezdve állandó ház­kutatásokkal zaklatták. Neje, sziil. Bá­bik Berta és fivére, Tóth Józseffel együtt a helybeli magyar párt mozgal­maiban tevékenyen résztvett. Amikor a 538

Next

/
Oldalképek
Tartalom